Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Vékony Gábor: Egy kazár felirat a Kárpát-medencében
Humara-nyelvben a -q elő sem fordul!). Az intervokális -q- ff~ff változás jelentkezik a kazárban is (Kármán), de jellemzi a korai európai kipcsak nyelveket, a besenyőt meg a kunt is (Németh, Inschr. 54.). A második sor első jele világosan j. A második sor második jelével Humarán találkozunk, ott, mint az ö/ü jelével (Bankó E. és Vásáry is valami egészen különös alakot lát itt — ez nyilvánvalóan nincs). A harmadik jel felső része sérült, de világos, hogy a Kazárjában több helyütt ismert de~di jelével állunk itt szemben (amely ugyanúgy, mint a da jele, a d jel alapján formait alak). A negyedik jel egyértelműen t/i, utána pedig szóelválasztó pontot találunk. Az első szót tehát jüedi jüidi vagy éppen jüdi alakban olvashatjuk. Ez a szó aligha választható el a Malackáé gorodiáce-i nagy feliratról ismert di cffü ’zsidó’ szótól, amelynek bolgár— török változatából a szláv nyelvek ilyen értelmű szava is származik (abból meg a magyar zsidó szó). Az elválasztó pont után következő jel megint ismeretlen ezidáig Kazáriában. Nagyszentmiklóson azonban ez a k + ö/ü /k -j- váj jele, ahogy a türk rovásírásban is. A rákövetkező jel pedig tisztán a kazáriai rovásírás (a székelybe is átkerült) r jele. Utána világosan q, a/ü, r és j betűk következnek. Ügy gondolom, hogy a második sor olvasata különösebb magyarázatot nem igényel, az a következő: jüedi kjir qar^j A második sor egyértelműen név, amelyben a Qaraj azonos a héber QR’Y w ’karaita’ szóval, míg a Kür azonos egy jól ismert törők szóval, amelynek ,merész, bátor’ a jelentése (DTS 328; stb.). Ilyen jellegű szavak használata gyakori a török névadásban (Rásonyii, in: Hungaro-Turcica, Bp., 1976. 213.), igaz éppen a kür marad ki ezek közül. A ’zsidó’ szóra a kazár névadásban van adatunk, a Majackoe goro- disce-i nagy feliraton. E szónak a névadási gyakorlatban való megjelenése nem kíván különösebb magyarázatot. A fentiek alapján a második sor szövegét kétféleképpen is értelmezhetjük: ’Zsidó Kür Karaita’ vagy ’Zsidó Kür, (a) karaita’ Mivel a sor alatt található magányos jel értelmezhetetlen (de valószínűleg tamga), az egész felirat: öbi at füg. Jüedi Kür Qaraj ’dicső legyen háza! Jüedi Kür Qaraj’ A Jüedi Kür Qaraj névhez kevés magyarázat kívánkozik. Mint említettük, a jüedi szó a Majackoe gorodisce-i nagy feliraton szereplő UcT" Oi S~ü On név di ff ü elemének megfelelője. A di ffü szó a judaeus kazár megnevezése — írtam erről annak kapcsán — amelynek megfelelője egy másik köztörök nyelvben *jidü, feltehető bolgár-török alakja pedig * idü lehetett. A _szó közvetlenül a héber YHWDY w szóból származik, amely igen korán *jüdi alakban kerülhetett a héberből a Kaukázus vidékének török nyelveibe. Ezt a korábban feltett *jüdi alakot az alsószentmiihályfalvi felirat jüedi alakja most igazolja. Ez ugyanis a jüdi diftongizálódott változata, amelynek jüödi jüedi alakjai lehettek. Az eredeti török hosszú magánhangzók diftongizálódására ugyan csak a csuvasban, a jakutban, valamint a miser-tatárban vannak adataink (Ligeti, MNy XXXIV, 65 kk; Scerbak, SravnFon. . 143—4; Tenisev, SravnlstGramm. 23 kk; stb.), ez azonban — esetleg szórványosan — megtörténhetett másutt is. A jüedi alakot mindenesetre nem magyarázhatjuk az eredeti yll hűdT szóból, az csak a feltett *jüdi változatból származtatható. A kazáriai feliratokból tudjuk, hogy a hosszú magánhangzók kettőshanggá válása a kazárt nerp jellemezte, de eltér a kazártól a szókezdő j- jelentkezése is abban várható d- /d -( ff - / helyén. Kazárja területén 380
