Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 10. szám - Berkes Tamás: Mrozek-drámák historikuma

gikus alapállásából következően — eltorzult és végletes: „Nincs visszatérés, nincs jelen, nincs múlt, nincs jövő. Semmi sincs!” Elkezdődik hát az eszme keresése, a terror Artur vezényletével újabb dimenzióba vált át. Most már Edék, a vadállati erőszak megtestesítője áll az ifjú ideológus szolgálatába.

Artur: Senki nem megy ki innen, míg meg nem találjuk az eszmét.

Edék, senkit ne engedj ki!

De mi is lehet az eszme, amelyik a mai világban megteremtheti a formát? A megcsalt és éretlenségben hagyott ifjúság végzetes útja az öncélú hatalom eszméjéhez vezet. Ez látszik pótolni azt az űrt, melyet a forma kétségbeejtő hiánya okozott. A társadalmi modernizáció kínjai a hatalom kultuszához vezetnek. Artur beleveti magát a világmegváltó tervezgetésbe, de az új eszme mégsem Hamlet alkatára szabott. Érzéketlen szerelme a lakáj karjaiba veti magát, aki borzalmas ütéssel letaglózza az utolsó ideológust. Az intellektuel halott, a nyers erő uralkodik. Mindent betöltőén felharsog egy tangó dallama, Eugéniusz bácsi és Edék, az Elv- telenség és az Erőszak összefogózva táncol. A nyájas gyilkos pragmatikus rendet vezet be, diktatórikus hatalma semmiben sem különbözik a formátlanság anarchiájától. Edék utolsó szavai Fortinbras záróbeszédére emlékeztetnek. („De ne féljetek, ha szépen csendben ültök, nem ugráltok, és hallgattok arra, amit mondok, jól ki fogtok jönni velem”.) Az intelem a családnak és a nagyobb közösségnek egyaránt szól: hagyjatok fel az ideológiai kísérletekkel, ne próbáljátok meg új eszmékkel életre kelteni a formát. Amennyiben a társadalom közömbössé válik saját nézetei iránt, akkor a szűkre szabott parcellán még boldog is lehet. A lengyel nemzettudat nosztalgikus formájának válságát ebben az esetben a semlegesített társadalom formátlan tudata ellenpontozza. A dráma végének megrendítő hatását éppen az a felismerés adja, hogy csak két — egymásba áttűnő — hamis válasz lehetséges. A Tangó ironikusan lezárja a romantikus hagyományt, kiiktatja a történelemből a folyton töprengő és kétkedő értelmiségi típusát. Mrozek számára ez természetesen kétségbeejtő negatívum, de a hatvanas évek légkörében hitelesen nem mondhatott többet. A korszakot a groteszk fejezte ki adekvátan. A következő évtizedek eseményei kellettek ahhoz, hogy a nosztalgikus nemzettudat helyébe a hagyomány folyamatosságát új identitás révén lehessen megtalálni. Ennek megfogalmazását a groteszk csak negative segíthette elő, ezért nem véletlen, hogy Mrozek fokozatosan eltávolodik az abszurd színház eszmekörében kialakított korábbi szemléletétől. Az átmenet megkezdődött már A szabó (Krawiec, 1964) című drámájában, ami azonban annyira hasonlított Gombrowicz Operettjéhez, hogy csak 1977-ben publikálta. A szabó és a Vatzlav (1970) világtörténelmi parabolában szól lengyelség és Európa viszonyáról, de a szellemes paródia — konkrét történelmi fedezet híján — megreked az általánosság szintjén. A következő évtizedben Mrozek drámái új energiákkal töltődnek fel: az új lengyel identitás a mítoszok nélküli személyességben, az autonómiára törekvő ember erkölcsében nyeri el önmaga hitelét.

Lengyelország és Európa

Egészen a legutóbbi időkig a lengyelek nemhogy kelet-, de közép-európainak sem hitték magukat. Mickiewicz és a múlt századi romantikusok arról álmodtak, hogy népük krisztusi önfeláldozása megváltja majd a világot, szabadságot hoz egész Európának. A lengyel messianizmus alapművében (A lengyel nemzet és zarándok- lás könyvei, 1832) Mickiewicz figyelmezteti Európa népeit, hogy a zarándokok (a lengyel forradalmi emigráció) iránti magatartásuk alapján érdemelnek majd büntetést vagy jutalmat: „...a szabadság a világ fővárosában ülend, ítéletet fog tartani a népek fölött”. Persze, makacs fikció volt ez, melyre a történelem újra és újra rácáfolt, de a lengyel közgondolkodás számára nemcsak máig ható illúziókat, hanem hitet és erkölcsi tartást is adott.

Mrozek 1963-ban hagyta el hazáját, ami — saját bevallása szerint — hozzásegítette a Tangó megírásához. A távolság révén egyszerre lehetett kívül és be945