Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 9. szám - Hamvas Béla: Paradoxon az igazságtalanságról (esszé)
bői és reszketve és rejtőzködve és rossz lelknsmerettel. Ez a szociális gonosztevő. Ö az, aki az igazságtalanságot elköveti. Akinek hazudok, az kevésbé gyűlöl engem, mint ahogy ón kénytelen vagyok gyűlölni azt, akinek hazudtam. Akit kifosztottam, az kevésbé gyűlöl engem, mint ahogy én kénytelen vagyok gyűlölni azt, akit kifosztottam. Ennél természetesebb egyáltalán nincs. Ha egyszer egy pincér egy forinttal megcsalt, abba a vendéglőbe nem megyek többé szívesen, mert a pincér úgy gyűlöl, hogy ott-tartózkodásomat megrontja. Már nem pincér többé, hanem szociális gonosztevő, aki szeretne megölni, hogy ne legyen többé miattam lel- kiismeretfurdalása. Akinek főbérlője csak egyetlen pár harisnyáját ellopta, az a legjobban teszi, ha sürgősen más szobát keres, mert gazdájának gyűlölete életét tűrhetetlenné teszi. Vedd tudomásul, hogy aki megsértett, az jobban gyűlöl, mint te gyűlölsz a sértésért. Aki irányodban rosszhiszemű volt, az örök ellenségeddé lett. Aki rágalmazott téged, az bosszút fog állni rajtad, amiért rágalmazott téged. A kizsákmányoló gyáros a legszívesebben kiirtaná munkásait, akiket állandóan kizsákmányol. A hatalmas, ha lehetne, vízözönt bocsátana országára, hogy megfojtsa azokat, akiknek hazudik, akiket megcsal, kizsákmányol és akiknek életet tönkreteszi. A közösségrombolás nem annak a részéről történik, aki az igazságtalanságot elszenvedi, hanem annak a részéről, aki az igazságtalanságot elköveti. 3. A frappáns emberi bolondságok közül egyet sem tartok csodálatraméltóbbnak, mint azt a szenvedélyt amelyről a történelemben oly sokat olvastam, hogy az emberek hatalomra éhesek és a hatalmasakat irigylik. Igazán nem tartozom azok közé, akik Caesarnak oly csodálattal adóznak. Caesar nem olvasta, vagy ha igen, nem értette Sókratést és nem tudta, hogy merő hatalomra építeni és igazságtalanságok sorozatát elkövetni, abból nem jöhet ki semmi, legfeljebb szociális bűntény. Ebből a szempontból teljesen Csuang-Ce álláspontján vagyok, aki ismételt felszólításra sem vállalt hatalmi hivatalt. Csuang-Ce látta, hogy a hivatal elvállalása okvetlenül igazságtalanságok elkövetéséhez s ezáltal közösségromboló aktivitáshoz vezet. Csuang-Ce éppen olyan okos ember volt, mint Sókratés, vagyis volt olyan okos, hogy tudta, mit jelent igazságtalanságot elkövetni. Annyit jelent ez, mint gyűlölni mindazokat, akikkel szemben valaki az igazságtalanságot elköveti. Csuang-Ce ismerte a mandarinokat és a hivatalnokokat és a vámosokat 'és az adószedőket. Alig élt ember, aki őket jobban ismerte volna. Éppen ezért tudta, hogy az az indolencia és pökhendi brutalitás, ami a hatalom exponenseiben megnyilatkozik, a hatalom állandó rossz lelkiismeretét és a rossz lelkiismeretből fakadó csillapíthatatlan gyűlöletét azok iránt, akikkel szemben igazságtalanságot követ el, bámulatos módon igazolja. Igen, gyakran bámulni tudtam azokat az embereket, akik annyira epednek egy kis hatalomért, akik a hatalmasokat irigylik és főképpen azért irigylik, mert azok annyi igazságtalanságot követhetnek el, amennyit akarnak. És ha ezek az emberek aztán csak fikarcnyi hatalomhoz jutnak, tényleg azonnal hatalmaskodni kezdenek. Azt kívánják, egyre több csillagjuk legyen, és minél büntetlenebből minél több igazságtalanságot követhessenek el. Ezenfelül azt is hiszik, hogy ebből nemcsak hasznuk lesz, hanem még valami nagy dolgot is csinálnak. Azt hiszik például, hogy a közösség, sőt a közösség rendje 804
