Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 8. szám - Paksy Ágnes: Kapcsolódások I. (tanulmány)
1.2. A műfajetaéleti irányzatok dzsungeléról legújabban H. Markiewicz rajzolt átfogó térképet. Két fő irányt, jelölt ki benne: a diagnosztikus és az esszenciális módszer követőiét. Az előbbin a leíró, szinkron, induktív. -felQSztásiT'ér- ti, amely széles terjedelmű, de szegényes tartalmú osztályfogalmakat teremt. Statikus- és metafizikus jellege abból következik, hogy többnyire egyetlen -nézőpontra redukálja a költészet műfaji felosztását. Legismertebb változata a beszélő alany szerinti osztályozás, amelynek legtalálóbb megfogalmazása Goeth ének köszönhető: ,,A költészetnek csupán három valóban természetes formája van: az a forrna, amely világos módon elbeszél, az a forma, amely a lelkes elragadtatást fejezi ki, s az a forma, amely az egyéni cselekvést mutatja be: az eposz, a líra, a dráma.” (Goethe 223—234) Ez a felosztás él leginkább a hazai tudományos és köztudatban, — bár ugyanakkor magának a műnem-fogailomnialk a jogosultsága is megkérdőjeleződik. (EL 468) Ha -merev sémaként alkalmazzuk, valóban semmire sem jó. És -nemcsak a romantika, vagy különösen a XX. századi avantgard-e, (Well-ek— Warren), hanem egyetlen formateremtő korszak (pl. az antikvitás vagy éppen a középkor) műfaji differenciálódásának a leírására sem alkalmas. De maga Goethe oldja a sémát eleven rendszerré: „Az ember la három fő elemet egyetlen körön belül szembeállítja, s mintadarabokat keres, amelyekben mindegyik elem egyes-egyedül uralkodik. Aztán olyan további példákat kutat fel, amelyek egyik vagy másik oldalhoz vonzódnak, míg végül mindhárom műnem egysége kitetszik, és a kör bezárul.” (Goethe 225) Csak a görög irodalomból merítve néhány példát, szemléletesen megmutatkozik a költő esztétikai gondolatának az igaza: Oidipus király (Az egyes művek közti távolság a köríven példaértékű: nem a tiszta mintáktól való eltérés tényleges mértékét jelöli) Goethe maga is — érthetően — a görög tragédiát hozza fel példának arra, hogy természetes összhangban vegyülhet a három ábrázolási mód. iDe bármely kor, műnem alkotásait vesszük szemügyre, mindben — a költői világképre jellemző arányban és módon — ott van mindhárom elem. (Staiger). József Attila Rin749 Orest eia Prométheus A Odysseia , Ilias Hésiodos'fc dithyrambos (K = költészet) * Pindaros 1 Sapphó- Hipponax t Trójai nők Oidipus kol.
