Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 8. szám - Paksy Ágnes: Kapcsolódások I. (tanulmány)

1.2. A műfajetaéleti irányzatok dzsungeléról legújabban H. Markiewicz rajzolt átfogó térképet. Két fő irányt, jelölt ki benne: a diagnosztikus és az esszen­ciális módszer követőiét. Az előbbin a leíró, szinkron, induktív. -felQSztásiT'ér- ti, amely széles terjedelmű, de szegényes tartalmú osztályfogalmakat teremt. Statikus- és metafizikus jellege abból következik, hogy többnyire egyetlen -né­zőpontra redukálja a költészet műfaji felosztását. Legismertebb változata a beszélő alany szerinti osztályozás, amelynek legtalálóbb megfogalmazása Goeth ének köszönhető: ,,A költészetnek csupán három valóban természetes formá­ja van: az a forrna, amely világos módon elbeszél, az a forma, amely a lel­kes elragadtatást fejezi ki, s az a forma, amely az egyéni cselekvést mutat­ja be: az eposz, a líra, a dráma.” (Goethe 223—234) Ez a felosztás él leginkább a hazai tudományos és köztudatban, — bár ugyanakkor magának a műnem-fogailomnialk a jogosultsága is megkérdőjele­ződik. (EL 468) Ha -merev sémaként alkalmazzuk, valóban semmire sem jó. És -nemcsak a romantika, vagy különösen a XX. századi avantgard-e, (Well-ek— Warren), hanem egyetlen formateremtő korszak (pl. az antikvitás vagy éppen a középkor) műfaji differenciálódásának a leírására sem alkalmas. De maga Goethe oldja a sémát eleven rendszerré: „Az ember la három fő elemet egyet­len körön belül szembeállítja, s mintadarabokat keres, amelyekben mindegyik elem egyes-egyedül uralkodik. Aztán olyan további példákat kutat fel, ame­lyek egyik vagy másik oldalhoz vonzódnak, míg végül mindhárom műnem egysége kitetszik, és a kör bezárul.” (Goethe 225) Csak a görög irodalomból merítve néhány példát, szemléletesen megmutatkozik a költő esztétikai gon­dolatának az igaza: Oidipus király (Az egyes művek közti távolság a köríven példaértékű: nem a tiszta mintáktól való eltérés tényleges mértékét jelöli) Goethe maga is — érthetően — a görög tragédiát hozza fel példának arra, hogy természetes összhangban vegyülhet a három ábrázolási mód. iDe bármely kor, műnem alkotásait vesszük szemügyre, mindben — a költői világképre jellem­ző arányban és módon — ott van mindhárom elem. (Staiger). József Attila Rin­749 Orest eia Prométheus A Odysseia , Ilias Hésiodos'fc dithyrambos (K = költészet) * Pindaros 1 Sapphó- Hipponax t Trójai nők Oidipus kol.

Next

/
Thumbnails
Contents