Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Lengyel Balázs: A szerénység gazdagsága. Kritikák Károlyi Amy: A szobrok elindulnak, és Vészi Endre: Hány perc a nyár? c. kötetéről
LENGYEL BALÁZS n A szerénység gazdagsága KAROLYI AMY: A SZOBROK ELINDULNAK (MAGVETŐ, 1986. 216 OLD.) VÉSZI ENDRE: HÁNY PERC A NYÁR? (MAGVETŐ, 1986. 152 OLD.) A költőknek ritkán 'tulajdonságuk a szerénység. Ez érthető. Ha valakinek mindennapi foglalatossága éppen az, hogy érzelmi .és gondolati mozdulásait a megformálás révén általános érvényűvé tegye, hogy .az elpattanó létből kiemelve valamiképpen tartósítsa őket, mint a jó háziasszony a befőttjeit, iákkor ez a nem kevés gonddal járó cselekedet magától értetődően gerjeszt öntudatot. Az író olyan konzervgyáros, aki létélményeit konzerválja, és némi önbecsapással még azt is elhiheti, hogy ;a pusztító idővel szemben önmagát is konzerválta. Persze ezt szebben is lehet mondani, úgy ahogyan ia megnövelt öntudat évezredes hagyománnyal diktálja: Non omnis moriar. És igaz is, az. ;a bizonyos jobbik rész, amelyről Horatius beszél, a kivételeseknél, a szerencsés nagyoknál elkerüli a sírt. Az alkotás és az alkotó szétválását belátni már maga is rezignáció; a fiatalság biológiai optimizmusától idegen. A költők ifjúságuk nagy lendületében nemigen szoktak számot vetni vele. A halba tatlanságukat, úgy vélik, megélik. És ehhez mértek a költői vállalkozásaik is, a világmegváltó gesztusaik, ia léttörvények titkait bolygató nekiíeszüléseik, az érzelmi és gondolati szélsőségeknek meg^megkísérelt szűzföld-feltörései. Belátás, s szintúgy rezignáció, melyet a kor és a tapasztalat hoz meg, a célok kiseb bre-vevése, a vállalkozásoknak mintegy lecsavarása, alacsonyabb frekvenciára tétele. Egyfajta józan, nemes szerénységgel. Károlyi Amy A szobrok elindulnak című új kötetéről azt mondja: „Ez a könyv mérleg. Egy élet zárszámadása.. . Ennyire telt.” És nem ál, hanem valódi szerénységgel mondja — éppen ez a megindító. Magán a könyvborítón áll ez a vallomás; a reklám vagy az önreklám helyén; és a kötet csakugyan nem a nekifeszült vállalkozások könyve. Más versírásmód, .más magatartás hozta létre, talán egy, a Schaár Erzsébet szobraitól ihletett címadó vers kivételével. Pedig Károlyi Árnynak a múltban vannak szép számmal emlékezetes, nagy vállalkozásai, létezésünk törvényeit kutatók, a költői megismerés határain mozgók, a kimondhatatlant kimondok. (Pl. „Harmadik ház”, „A negyedik ház”, stb.) (Olyanok, amelyekre férje, Weöres Sándor felfedezői útjai ihlették. A kihívása, a példája annak a nagy költészetnek, mely a huszadik századi magyar költészet csúcsai közé tartozik.) Ez a mai összegezés viszont céljaiban is rokonszenvesen szolid. S talán éppen az által több annál, mint ami, hogy nem akar többnek látszani. Egy termő, örökösen munkálkodó lélek mindennapi termését gyűjti egybe a a mindennapokról. Áperszüit a létezés egyszerű pillanatairól. Azt 'azonban a részleteket is számba vevő asszonykáitok kivételes pontosságával. Mintha >egy lelki- ismeretes bevásárlási elszámolást olvasnánk. Egy lelki bevéteLkiadás naplót. „Dallamból dallam születik — ahogy hullámok hullámot szülnek” — mondja a Da capo című négysorosban, mintegy a sosem szűnő versképzés ábrázolására. Egy egész ciklus szól például az új kötetben a szoba tárgyairól, egy bő másik azokról a gondolattörmelékekről, amelyek a napi tevékenység közben a tudaton átsuhan- nak, s melyekkel legföljebb elmotoz az ember, de nem írja meg őket. Károlyi Amy azonban rögzíti, versbe fogja, s 'éppen ez a jó. Igen, megírja a magánügyeit. De egyáltalán mi ia magánügy? — kérdezi természetes gesztussal, s meg is feleli: „A magánügy mindannyiunk ügye. Nincs kollektivebb ügy, mint a magánügy. S hogy ez mindannyiunk számára evidens legyen, erre való a művész magánügye.” A vers 682
