Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Gyurkovics Tibor: Fekvőtámasz (komédia)
BAKAI Leülni, Csiszár. CSISZÁR Igenis, őrmester bajtárs. (leül) BAKAI Igyunk (koccintanak) Hogy van, Csiszár? CSISZÁR Megvagyok, őrmester bajtárs. BAKAI Remélem, nem haragszik rám. . . CSISZÁR Én? Mért haragudnék, őrmester baj társ? BAKAI Ne haragudjon. Elkapattam magam. Nem vagyok én kegyetlen. CSISZÁR Ki mondja, hogy kegyetlen, őrmester bajtárs? BAKAI No, no. Nem magára haragudtam. Csak az egész dögvésa századra. (A katonák énekelnek: „A katona, a katona, az a jó, ha fölötte szőrből van a takaró, már csak alá kéne bújni, a golyót a csőbe dugni, az a jó, az a jó ...”) Látja? Ha látná magukat fölülről — én sajnos úgy látom —, maga is dühbe gurulna. Igyunk, (isznak) CSISZÁR Köszönöm, (fölkelne, Bakai visszanyomja) BAKAI Várjon még, Csiszár. Elég nagy baj van. Nem baj? CSISZÁR őrmester bajtárs, a baj nem mindig baj. BAKAI Szellemeskedik. Remek. Na ... Hogy mondjam? Beszéljünk rendesen. Lehet magával rendesen beszélni? CSISZÁR Csak úgy lehet, őrmester bajtárs. BAKAI Ne őrmesterezz folyton. Kellemetlen. Szólíts Lacinak. Laci vagyok. Szervusz, (föláll, kissé imbolyogva kezet nyújt) CSISZÁR (ő is feláll, kezet szorítanak) Szervusz, Laci bátyám. BAKAI Semmi bátyám! Nem vagyok olyan vén. Na. Mondok valamit neked. (Ráüvölt a katonákra) Csönd legyen már! Az ember a saját pofázását se hallja! (A katonák elhallgatnak) Mondok neked valamit, (leülnek) Mint férfi a férfinak. Mint katona a katonának. Beleszerettem a te Ibidbe. (Csiszár felugrik vadul. Bakai csitítja) Ülj le. Beszéljünk értelmesen. Ez nem háború. Béke van. CSISZÁR (dühösen visszaszól) Szép kis béke! Az őrmester úr békéje! Ezt akarja velem megetetni! BAKAI Várjál! Nem tehetek róla. Elmondom. Nem ez a becsület? CSISZÁR Becsület? Ö, milyen barom voltam, hogy magára bíztam! BAKAI Ne üvölts! Katonák vagyunk. CSISZÁR Katonák! Ezt érti! Most katona vagyok! Máskor rongy civil! Levágják a féllábamat és még ne is üvöltsék! Köszönjem meg? BAKAI Nagyon klassz lány. CSISZÁR Nekem mondja? BAKAI Ne magázz. CSISZÁR A piszok mindenségit! Átdobtak engem! És ón ezt ölbe tett kézzel tűrjem? Az a csaj is érti a dolgát! BAKAI Őt ne szidd! Én vagyok a hibás! CSISZÁR Riszálta magának, mi? BAKAI Csoda egy nő, meg kell adni. CSISZÁR Most mit csináljak? Gazemberek! Hát nem érti? Én itt benn rohadok ... nekem ez a lány több volt... a szabadságom volt! Nem! (fölugrik, Bakai visszaerőlteti) És idemondja a pofámba, hogy szereti! (iszik) BAKAI Legyünk barátok, Csiszár. CSISZÁR Nem rossz! Még én legyek hálás? BAKAI Idefigyelj! Van itt még egy bökkenő, fiam. Nem akarom azt a látszatot kelteni... Ibiben ... Te intelligens ember vagy. Tanult gyerek. Nem akarom, hogy azt higgye, én... úgy alattom- ban ... leütöttem a kezedről. Nem olyan lány! Becsületes! CSISZÁR Becsületes! BAKAI Az! A lelkemmel felelek érte! CSISZÁR Maga! BAKAI Ne magázz! Érts meg. Neked kéne ezt megírni. Szépen. Magyarul, de azért kicirkalmazva lelkileg... Hát te író akarsz lenni. Vagy már az is vagy. A Keszthelyi Híradóban, azt mondják, verseket is írsz... Na. Hogy ez és ez van ... Becsületesen. Megegyeztünk rá. CSISZÁR (részeget játszik) Nem ló ez, Lacikám .. Azért mégse ló ... BAKAI Nem ló, persze, hogy nem ló ... Hogy volna ló? Lélek. Szóval, elegánsan ... hogy te ... ugye ... lemondasz ... CSISZÁR Ez azért sok, Lacikám ... BAKAI Sok, vagy nem sok... Te értékes ember vagy. így kellene. Katona vagy. Már sok mindenen átestél. Felnősz. Te is belenősz a felnőtt társadalomba. A felnőtt társadalomban tisztázottak a dolgok. Majd később te is rájössz. CSISZÁR Ez azért elég nagy disznóság. BAKAI Férfiak közt nem olyan nagy ... 28
