Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 4. szám - Simonffy András: Dukai Takách Judit: Az én képem (esszé)

ja jóval korábbra, bizonyos tekintetben egészen a középkorig nyúlik vissza.”

Ennek a liberális nemzedéknek ifjai avatják Dukai Takách Juditot költőnővé 1814-ben, Afj. Wesselényi Miklóssal az élen, velük találkozik a Helikon ünnepségeken, ahol nemcsak költemények hangzanak el, de a világ első arató- gépét is ekkor mutatják be itt. Ezek a jövőbe tekintő eszmék szerveztetik át a költőnő apjával, Dukai Takách Istvánnal korszerű gazdasággá a birtokot, a háttérben bizonyára ezért keresi az érintkezést Festetich gróffal, aki Georgi- kon néven már korábban korszerű mezőgazdasági iskolát alapít, s ahogy ma mondanánk, az üzemszerű termesztési mód lehetőségeit keresi növendékeivel és a kor legjobb szakembereivel — a Helikon majd csak afféle pótlék ehhez, korona a lényegen.

A „verselhető nemeskisasszony” ma már talán nem rossz csengésű, de mindenképpen leegyszerűsítő képletét tehát már eleve el kell vetnünk, ha magát a jelenséget kívánjuk megérteni.

Milyen is hát a csillagzat, amely alatt Dukai Takách Judit megszületett? 1795. január 3. I. Ferenc és II. Katalin orosz cámő megbízottai Pétervárott megegyeznek Lengyelország harmadik felosztásáról.

Április 6. Franciaország és II. Frigyes Vilmos porosz király Bázelben békét kötnek.

Április 16. Sándor lépőt főherceg nádor I. Ferenc számára írt nagy emlékiratában jellemzi a magyarországi helyzetet, és- javaslatot tesz a követendő politikára. (A fokozott szigort és óvatosságot, a megbízhatatlanoknak a közigazgatásból való eltávolítását, a valláserkölcsi nevelés növelését ajánlja.)

Május 23. A Hétszemélyes Tábla meghozza utolsó ítéletét a magyar jakobinusok perében. (18 vádlottat halálra, 18-at hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítél, 9 vádlottat a vizsgálati fogság beszámításával elbocsát, 4-et fölment; a halálos ítéletekből ia király hetet jóváhagy, 11-et bizonytalan időre szóló börtönbüntetésre változtat.) Az elítéltek többsége köznemes .. . köztük a kor legjobb magyar írói: Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László és Verseghy Ferenc.

Július 20. A király kinevezi öccsét, József főherceget Magyarország királyi helytartójává; ugyanakkor felmenti hivatalából Zichy Károly gr. országbírót és Ürményi József szemólynököt.

Október 24. Befejeződik Lengyelország harmadik, teljes felosztása.

Az év folyamán aszály, rossz termés az egész országban; a jószágállomány nagyarányú pusztulása.

Danton, Robespierre, Marat, Martinovics már halott, Mozart már megírta a Varászfuvolát, Goethe a Wilhelm Meister tanulóéveit, Gvadányi A peleskei nótáriust, Batsányi A látót, Csokonai a Békaegérharcot, A méla Tempefőit, éppen a Lilla-dalokon dolgozik. A soproni iskolából Egyházas Hetyére visszatérve Berzsenyi Dániel tizennyolc éves gazdafiúban költemény érlelődik, amely majd A magyarokhoz címmel nyeri el végső formáját. Küszöbön áll Bonaparte itáliai hadjárata, még négy év és sor kerül a Brumiaire 18-i államcsínyre, a katonai diktatúra bevezetésére Franciaországban, s még tizennégy év, mire az éppen félserdült Dukai Takách Judit találkozik a világtörténelemmel: 1809-ben Győrnél a nemesi inszurgensek megütköznek a franciákkal. Jelentéktelen csata, halljuk ma. Az, ám korszak ér itt véget: elvérzik, kivérzik a Rákóczi-hagyományokból élő nemesség vitézlő ifjainak legjava, nincs, nem lehet többé már „vitám et sanguinem” sem, a kard négy évtizedre kihullt a kezekből, maradt a szellem ereje.

309