Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Ács Tibor: Az ifjú Batthyány (tanulmány)
Ez, és birtokainak súlyos helyzete Batthyányi arra az elhatározásra bírta, hogy kilépjen a hadseregből. 1831. március 22-én a 9. huszárezred parancsnokának benyújtotta kilépési kérelmét, amelyben leírta „a .birtokaimból csak személyes jelenlétemmel várhatom el a lehető legmagasabb jövedelmet”, de ennek „megvalósításában a katonaságnál elfoglalt beosztásom lényeges akadályt jelent”. Ezért „az elbocsátásomat az alhadnagyi rendfokozat megtartása nélkül kérelmezem”. Az ezredparancsnok mivel a „nevezett tiszt elbocsátását saját akaratából kéri” és „törvényes akadály nem merül fel, amely kérelme teljesítésének útjába állna” felterjesztette gróf Batthyány Lajos leszerelési iratait, amit 1831. április 2-án a dandárparancsnok, másnap a hadosztályparancsnok továbított Prágába. Herceg Lichtensten Alajos táborszernagy, csehországi főhadparancsnok a kilépési kérelmet április 7-én terjeszti fel „magas döntéshozatal végett”, és az udvari Haditanács 1831. április 21-i G. 2144. számú rendeletével engedélyezi a kilépést. Gróf Batthyány Lajos 1831. április 39-án levetette a 9. huszárezred gazdag aranysújtásos, zöld dolmányos és buzérvörös nadrágú tiszti egyenruháját, és rendfokozatának megtartása nélkül kvietált a császári királyi hadseregből. Édesanyjával is kibékült, és vele haláláig, 1834-ig barátságban élt. A katonáskodás hatása a politikus Batthyányra Mit jelentett Batthány számára a katonai szolgálat? A válasz: életének jelentős, érlelő időszaka volt. Katonai ismeretei és tapasztalatai pozitív hatással voltak politikusi pályájának alakulására. Igaz, Batthyány hadseregből való kilépése után látszatra a magyar mágnások szokásos életmódját folytatta, a reformmozgalom vezére, Széchenyi István gróf, ezért jegyezte fel 1831. szeptember 18-án naplójába: „Batthyány a céljainkra nem sokat ér — ezt gyanítom.” De Széchenyi megállapítására csakhamar rácáfolt Batthyány Lajos politikai szereplése. Katonai tudását jól hasznosította mint miniszterelnök. 1848-ban az önálló honvédelem megteremtésében történelmi szerepe volt. Személyes érdeme a nemzetőrségre épülő, de lényegében a polgári forradalom fegyveres erejének funkcióit betöltő honvédzászlóaljak 1848 nyári megszervezése, amely alapját képezte az önálló magyar nemzeti hadsereg — a honvédsereg — kiépítésének. Miniszterelnöki és ügyvezető miniszterelnöki katonai intézkedései mellett 1848 ápriliásban és májusában ellátta az ideiglenes hadügyiminiszteri teendőket is. Urbán Aladár szerint: „Mészáros Lázár helyettesítése, ezt joggal feltételezhetjük, nem azért jutott Batthyánynak, mert több mint négy esztendőt szolgált a hadseregben. Ez sokkal inkább a helyzet bonyolultságából következett, így Batthyány közismert határozottságára volt szükség.” Határozottsága mellett az 1848 áprilisától szeptemberéig a jól megalapozott katonai döntéseinek meghozatalában, a honvédelemmel kapcsolatos tevékenységében igenis szerepet játszott katonai tudása is. Batthyány Lajost 1849. január 8-án este Pesten letartóztatták, és megkezdődött a kilenc hónapig tartó cs. kir. haditörvényszéki eljárás, amelynek során szükségesnek tartották, hogy külön kitérjenek katonai szolgálatára is. 1849. október 6-án, a korabeli leírások szerint, amikor a 6 fős kivégzőosztag első sorának három vadászbatonája lövésre emelte fegyverét, ezeket a szavakat kiálltotta: „Allez Jäger! Éljen a haza!’ 279
