Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Tóth István: Ecclesia Sancti Martini in Sabaria - jegyzetek egy két évszázados filológus-vita margójára
TÓTH ISTVÁN Ecclesia Sancti Martini in Sabaria JEGYZETEK EGY KÉT ÉVSZÁZADOS FILOLÓGUS-VITA MARGÓJÁRA Kétszáz éve folyó történeti-filológiai vitát újított fel húsz éve Csóka J. Lajos, ill. Tóth Endre tanulmánya.1 A vita lényege — rövidre fogva — az, hogy bizonyos ellentmondás volna felfedezhető a Tours-i Szent Márton születési helyére vonatkozó ókori és középkori források között. Az előbbiekből ugyanis egyértelműen az olvasható ki. hogy Gallia apostola a mai Szombathely helyén fekvő római városban, Savariában született, míg a középkori források egy csoportja — egyes értelmezőik szerint — alapot szolgáltatna arra a feltevésre, hogy a szent a mai Pannonhalma közelében feltételezett — de sem régészeti, sem történeti-földrajzi, filológiai értelemben nem adatol- ható — ugyancsak Sabaria-nak2 nevezett ókori településen született volna. A probléma első felvetése, Katona József 1778-ban megjelent História critica-ja és Fuxhoffer Daruján 1803-as kiadású, széles körűen elterjedt Monasterologia-ja'1, ill. Schoenvisner István 1791-ben megjelent Sabaria története'1 óta több tucat dolgozat foglalkozott a témával, s bár ókortörténeti-régészeti szempontból Schoenvisner műve óta sem merült fel kétely az iránt, hogy a római Pannóniában csupán egyetlen Savaria — a mai Szombathely előde — létezett, a középkori források Pannonhalma javára történő értelmezési lehetősége azóta is ébren tartja a vita szellemét. E vita történetének, az elhangzott — és gyakran lokálpatrióta, ill. rendi elfogultsággal fűszerezett — véleményeknek részletező ismertetése alól felment bennünket Horváth Tibor Antal 1944-ben kiadott monográfiája,"' ill. Tóth Endre 1974- ben megjelent dolgozata,6 melyek a vita álomásainak részletes bibliográfiáival kísért kutatástörténeti összefoglalását adták. Az újabb történeti irodalomban Vá- czy Péter és Győrffy György egyértelműen az ókori Savaria=Szombathely mellett nyilatkoztak,7 míg Pais Dezső és bizonyos értelemben László Gyula is8 fenntartották a Sabaria=Pannonhalma azonosítás lehetőségét. Az alábbiakban nem kívánok a hosszúra nyúlt vita során többszörösen megvizsgált források értelmezésében ismétlésekbe bocsátkozni, csupán néhány olyan új szempontot szeretnék felvetni, melyek érvényesítése révén egy eddig még nem vizsgált lehetőség: a források közötti látszólagos ellentmondás feloldása kínálkozik. Ennek megfelelően — első lépésként — ki kell választanunk a források azon csoportját, amely valóban e témához — azaz egy esetleges második Savaria nevű ókori település létéhez, ill. Szent Márton ottani születéséhez — szolgáltat információkat. A vita során ui. — okkal vagy ok nélkül — sok olyan forrást is idekapcsoltak, amelyek ilyen információkat nem tartalmaznak, s csupán másodlagos következtetések révén voltak e kérdésekkel kapcsolatban érvként felhasználhatók. Így a probléma szempontjából irreleváns forrás-csoportok a következők: a) Mindazok a szövegek, amelyek a Szent László-kori birtokösszeírás6 óta a közelebbről nem lokalizálható „Pannónia” nevű birtokot — mint az apátság első birtokát (primum praedium) — nevezik meg. Eme azonosíthatatlan helynév — melynek nyelvi forrását Váczy Péter joggal látszik keresni az apátság dombjának lábánál kanyargó Pánzsa patak ókori (illyr) eredetű Pannosa nevében10 — eredetileg valószínűleg nem a későbbi Alsók helyén álló elpusztult falu emlékét őrzi (ahogy azt Erdélyi László feltételezte)11, hanem eredetében egy fogalmazási pontatlanság következménye. Az oklevél idevágó mondata ui., mint azt már Váczy P. is megjegyezte,12 félreérthető: az a „Pannónia”, ahol a monostor elhelyezkedik (ubi monasterium situm est) magára a hegyre is vonatkoztatható. Ez esetben egy, az oklevélből kimaradt szó13 167
