Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Szakály Sándor: A "hadüzenet" - egy minisztertanácsi jegyzőkönyv margójára
Hasonló volt a fogadtatás a felsőházban is. Ott, az 1941. július 4-én megtartott ülésen az elnöklő gróf Széchényi Bertalan a következőket mondotta: „Tisztelt Felsőházi A szovjetorosz részről magyar terület ellen intézett, magyar életekben és vagyo- nokban súlyos károkat okozó minősíthetetlen légitámadások következményeképp, hazánk hadiállapotba került a Szovjetunióval és az ellenségeskedések megkezdődtek. Ezekben a történelmi órákban a magyar honvédség a Kárpátoktól keletre nyomul előre, hogy a soha nem látott hatalmas felkészültségű, nagyrendszerű német véderővel együtt, Európa békéje és kultúrája, valamint hazánk biztonsága érdekében teljesítse kötelességét. Legyen a Mindenható bőséges áldása hős katonáink vállalkozásán, hogy a reájuk háruló nagy feladatokat sikeresen megoldhassák. (Helyeslés.)”6 Befejezésül nézzük meg a törvényesség, illetve a törvénytelenség kérdését! Amint korábban már jeleztem, ez is vissza-vísszatérő problémaként jelentkezik, elsősorban a publicisztikában és a memoárirodalomban, de a történeti irodalomban is előfordul. Először (?) Lévai Jenő: „A margitkörúti vészbírók” című, 1945-ben megjelent könyvében volt olvasható: „Bárdossy az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül, tehát teljesen törvénytelenül megállapítja:... „a támadások követketében Magyarország és a Szovjetunió között beállott a hadiállapot!”7 Lévai Jenő nyomán sokan mások is átvették ezt a megállapítást. Helyesen is tették volna ezt, amennyiben 1941-ben csak az 1920. évi I. törvénycikk, illetve annak 13. §-a lett volna érvényben és hadüzenetről lett volna szó. Az említett törvénycikk 13. §-a kimondta, hogy „Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívül alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.”8 1941 júniusában azonban érvényben volt az 1920. évi XVII. törvénycikk is, amely az 1920. évi I. törvénycikk novellája volt. Ennek a törvénycikknek a 2. §-a a következőket tartalmazza: „Az 1920: I. t.-c. 13. §-ának ötödik bekezdése második mondatként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Közvetlen fenyegető veszély esetében a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlés késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határain kívül alkalmazását elrendelheti.”9 Horthy Miklós és a „m. kir. kormány” ennek a törvénynek a szellemében cselekedett. Nem intézett kérdést, netán tiltakozó jegyzéket a szovjet kormányhoz. Megragadta az adódó ürügyet, hogy végre hadbaléphessen a Szovjetunió ellen. Ezzel a lépésével Horthy Miklós és a kormány önmaga, az ellenforradalmi rendszer felett mondta ki a halálos ítéletet! JEGYZETEK 1. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években megjelent „kassai” témájú irodalomból: Borsányi, Julian: Das Rätsel des Bombenangriffs auf Kaschau 26 June 1941. München, 1978., Bánki György: „Ki bombázta Kassát?” Elet és Irodalom 1979 16. szám, ölvedi Ignác: A sárga csík. Adalékok a kassai provokáció történetéhez. Élet és Irodalom 1979/17. szám, Dombrády Lóránd: Adalékok Kassa bombázásához Hadtörténeti Közlemények 1979/2. szám, ölvedi Ignác: A Honvéd Vezérkar és a kassai „casus belli” Honvédelem 1981/9. és 1981/10. szám, ölvedi Ignác: Sucevából szálltak fel a Kassát bombázó repülőgépek. Vallomás a kazáni hadifogolykórházból Magyar Hírlap 1981/174. szám, Borús József: Kassa bombázásáról História 1982/1. szám, Ormay József: „Kassai bombák” Magyar Szárnyak 1982., Sakmyster, Thomas: The Search for a Casus Belli and the Origins of the Kassa Bombing. In: Hungarian Studies Review Vol. X. Nos. 1—2. (Special Vol.), Wagner, Francis S.: Diplomatic Prelude to the Bombing of Kassa: Reflections and Recollections of a Former Diplomat. U. o., Dreiszinger, N. F.: The Kassa Bombing: The Riddle of Adám Krúdy. U. o. Borsányi Julian: A magyar tragédia Kassai nyitánya. Az 1941. június 21—i bombatámadás dokumentációja. München, 1985. 166 2. Magyar Országos Levéltár K 27. Az 1941. június 26-i rendkívüli minisztertanács jegyzőkönyve. 3. Az ülésen Bárdossy László miniszterelnök, megbízva a külügyminisztérium vezetésével, Keresztes—Fischer Ferenc belügyminiszter, Remény—Schneller Lajos pénzügyminiszter, Bánffy Dániel földmívelés- ügyi miniszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Radocsay László igazságügyminiszter, Bartha Károly honvédelmi miniszter és Varga József iparügyi miniszter, megbízva a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével, vett részt. Laky Dezső közellátási tárcanélküli miniszter és Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár nem vett részt a minisztertanácson. 4. Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek) 1941/35. szám. 5. Az Országgyűlés Képviselőházának naplója 1939—1944. X. köt. 305. old. 1941. június 27-i, 202. ülés. 6. Az 1939. június 10.-re összehívott Ország- gyűlés Felsőházának Naplója II. kötet. 235. O. Bp. 1942. 7. Lévai Jenő: A margitkörúti vészbírák. Bp. 1945. 8. Magyar Törvénytár. 1920. évi törvénycikkek. Bp. 1921. Franklin k. 11. o. 9. U. o. 61. old.
