Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 12. szám - Elek Tibor: "... a semmi szakadéka fölé fölépíthető a híd"? (Pozsonyi beszélgetés Grendel Lajossal) (interjú) - Szepesi Attila: Vakírás, Erdei szonáta, Felejtett utakon (versek)
ők az idegen országból idegen országba költözők s mintha benned boindulnánaik az elmerült falviak harangjai emlékszel még a lomJbon átiúszó egyetlen szélzúgásm s az osztatlan zenéibe vlisszavágyót halkulva érik el a földmély titkos böffenései Felejtett utakon mikor még bárki lehettem róka vagy gyűszűvirág nem 'hivatásos költő nam hivatásos mágus világtalan haruspex hűlt évszakok bolondja más sem akartaim lenini voltam ialki lehetnék bárhová hazatérő országutak cigánya hóbortos felhő-szobrász zöld szélben fütyönéisző mindig akire nézek akit horzsol az ujjam aki rám visiszabámuil a jó pásztor s a bárány falevél légbajósa tócsából visszafénylő erdő felett szivárvány és aki voltam egykor mesterségem tudója bár néha egyberLátom az érkezőt s a tűnőt letörtek iszárnyaim s felejtett utakon arcokkal viselősien csak dümnyögök azóta
