Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Babirák Hajnalka: Találkozás Ana Kalandadzével (interjú)
BABIRÁK HAJNALKA Találkozás A na Kalandadzéval Nyugat-Grúziában, Guriában születtem, Hidisztavi faluban 1924-ben. Anyám tanárnő, apám gyógyszerész volt, már egyikük sem él. Anyám Kutaisziben végzett a Szent Nino Tanárképzőben. Hogyan kezdett el írni? Leginkább a nagynéném inspirált, ő akkoriban Tbilisziben tanított. Gyakran megfordult nálunk Hidisztaviban. Emlékszem, egy gyönyörű nyári estén mi, gyerekek is kint ültünk a teraszon, csodálatos látvány volt, amikor a hegyek fölött megjelent a telihold. Akkor írtam az első versemet. Ezeket a gyerekkori élményeket az ember soha nem feledi. Később, egyetemista koromban senkinek sem mutattam meg a verseimet, úgy őriztem őket, mint valami féltett kincset. 1941-ben kezdtem el tanulmányaimat a Tbiliszi Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a legnehezebb időkben, a háború idején, és 1946-ban végeztem. Másodéves egyetemista koromban az irodalom szakról álmentem a kaukázusi nyelvek szakára, mivel egyre inkább a nyelvek felé orientálódtam. A tanszék vezetője akkor Arnold Csikobava, a híres nyelvészprofesszor, a Grúz nyelv értelmező szótárának szerkesztője volt. Először 1946-ban publikáltam a Literatura da tahelovnebe (Irodalom és művészet) c. folyóiratban, az Irodalmi Grúzia elődjében, majd a Mnatobiban (Csillag). Azóta sok kötetem jelent meg, címet általában nem adtam a köteteknek, egyszerűen — „Versek”. Olvastam Eljött a kalanda c. versét. Van valami összefüggés a vezetékneve és a kalanda szó között? Igen, az a versem a fenyőünnepről, az újévi ünnepről szól. A kalanda szó pontosan ezt jelenti. Feltételezem, hogy ebből származik a nevem. Azt pedig bizonyára tudja, hogy a grúz családnevek leggyakoribb végződései: a ,,-dze”, a ,,-svili”, az ,,-i”, vagy ,,-a”, ezek tájegységenként változtak. A svili embert jelent, a svilisvili unokát, de ma már a családnév alapján nehéz lenne eldönteni, ki hol lakik, hiszen keveredik a lakosság, nem beszélve arról, hogy Tbilisziben mindenfajta név előfordul. Hol dolgozik? Továbbra is nyelvészettel foglalkozik? Igen, hű maradtam eredeti választásomhoz. A Grúz Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének Lexikológiai Osztályán dolgozom, mint tudományos főmunkatárs. Nem is hinné, mennyire segíti és segítette a nyelvészet költői nyelvem formálódását, gazdagulását. Nagyon szeretem az archaizmusokat, a régi grúz nyelvet. Milyen versformákat kedvel és mik a kedvenc témái? Leginkább a rövid lírai verset kedvelem és a klasszikus, legalábbis kötött versformákat. De nem vagyok ellene a szabadversnek sem. Bármennyire rövidek is ezek a versek, hosszú ideig érlelődnek bennem. Hogy miről írok? Mindenről — az életről, a természetről, a szerelemről, örömről és bánatról. . . 1018
