Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Mai grúz költők versei (Ágh István, Babirák Hajnalka, Baka István, Tandori Dezső, Tóth Bálint, Veress Miklós fordításai)
REZO AMASUKELI Hozzád G. B.-nek Hasad a hajnal, sárgára száradt gyertyatartóm egy falnyirkú rózsa, szentképen őíszi tujafaágak, kimondatlan a bánatom máig ... Napok fárasztó futása közben akármi történt bíztam magamlban, amíg a kristály vibrált fölöttem, s majd beleszédült, Handelt hallgattam . .. Lala hattyúra liliom szirmát szórták az éjjeli amazonkák . . . Tudom megvernek annyi beszéddel, most csepülnék, vagy ezután mondják! Mégis megérti Valaki egyszer, miért a versben akkora bánat. . . Nyom közönséges bűneim terhe, nehéz köve a várakozásnak!. . . Lelkemet fogva .tartja a templom, meg kell szólalnom zenével, színnel, mintsem hamuiból dalom faragnom, ahogyan mások csinálják, lén nem! Olvadó havas szárnyú, átázott hajnal repült az ablaküvegnek. összegyűjtöm mint tükörszáláníkot bánatom, s hagyom téh fehérbe hadd nészegedjek. Errefelé az élet szokásos, rámmosolyognak rosszakaróim, ásít az álmos nyújtózó város, szemei sanda kéje leszállt. .. 994
