Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9-10. szám - KARDOS LÁSZLÓ EMLÉKLEZETE - Pogány Mária: A népi kollégiumi mozgalom Magyarországon (1839-1949), mint modell a fejlődő világ oktatási reformjához
zat feje; a kollégiumi taggyűlés választja. A hivatalos szervek tagjai még a nevelőtanár, a gondnok, az ellenőr, továbbá a kollégiumi vezetőségi ülés. Ez utóbbi elnöke az igazgató. Hivatalból tagjai még: a pártfogó testület elnöke, a kollégium titkára, a nevelőtanárok, gondnok, az ellenőr, valamint minden húsz rendes kollégiumi tag képviseletében egy-egy választott személy. A taggyűlés a kollégium tagjai összességének a képviselete, a kollégium legfőbb szerve. A hivatalos szervek sorába tartozik végül a pártfogó testület, amely a diákokat, azok tanulmányi előmenetelében támogatja és tanácsaival látja el, esetleg anyagiak, és megbecsültetés tekintetében is segíti. A pártfogó testület a tagjai közül elnököt választ, aki részt vesz a kollégium vezetőségi ülésein. Mielőtt a társadalmi szerveket, azaz a kollégiumok „alulról” való építkezését vizsgálnánk, egy kis kitérőt kell tennünk. Szólnunk kell a szövetkezetekről. 1945 előtt, az első népi kollégiumban mint láthattuk, a szükség gyúrta közösséggé az egy szobában lakó diákokat. Hat—nyolc együttélő fiatal mikrokultúrájában lehetetlenné vált az a magatartás, hogyha valaki a központilag elosztható szerény javakon kívül személyi tulajdonhoz jutott, azt meg ne ossza társaival. Lassan szinte rítussá vált a szokás: ha bárki egy szoba lakói közül otthonról élelmiszercsomagot kapott, annak tartalmát a kollektíva tagjaival közösen fogyasztotta el. De nemcsak gazdasági kény- szerűség csiszolta monolit tömbbé a mikro-és makroközösséget, legalább annyira a közös kulturális akciók is. Hogyan és miként? — a kérdésre a választ a szervezeti és rendtartási szabályzat erre vonatkozó része ad. 2. Társadalmi szervek. 2/a) A szövetkezetek a kollégium ifjúságának önkéntes szervezetei. Rajtuk keresztül vesz részt az ifjúság a kollégium irányításában és saját maga nevelésében. Célja, hogy a kollégistákat hozzászoktassa az önálló feladatokhoz és társas vállalkozásokhoz, s a közösségi együttélés legelmélyültebb formáinak elsajátítását tegye lehetővé. A szövetkezetek megalakítása. Félév kezdetén egy vagy két szomszédos szobában lakók (körülbelül 15 kollégista) szobaszövetkezetet alakítanak. Elnököt, kulturális, sport, honismereti, ifjúságpolitikai és gazdasági megbízottakat választanak. A megalakulásról jegyzőkönyvet vesznek fel. A szövetkezeti taggyűlés a szobaszövetkezetek legfelsőbb határozó és végrehajtó szerve, az elnök kéthetenként hívja egybe. Megtárgyalja a szövetkezeti élet problémáit. A taggyűlésen a szövetkezet tagjai beszámolnak tanulmányi előmenetelükről, egyéni és társas fejlődésükről. A szövetkezeti tanácsot a kollégium titkára hívhatja össze. (A középiskolás kollégiumokban a kollégiumi titkár hivatalból a szövetkezeti tanács elnöke.) A szövetkezeti tanács összehangolja a szövetkezetek munkáját, gondoskodik és határozatokat hoz a szövetkezetek belső életének szabályozásáról. A szövetkezetek esetleges közös vállalkozásait is a tanács bonyolítja le. 2/b) Bizottságok. Kulturális bizottság. Sportbizottság. Honismereti bizottság. Ifjúságpolitikai bizottság. Gazdasági bizottság. 2/c) Bővített vezetőségi ülés. Tagjai az alapszabályban feltüntetett vezetőségi tagokon kívül a szövetkezeti tanács elnöke és a fentebb feltüntetett öt bizottság titkára. 2/d) A népbíróság az ifjúság által választott fegyelmező testület, őrzi a kollégium belső rendjét, fegyelmét, a vállalt iskolai és kollégiumi feladatok teljesítését. A népbíróság elnökből és négy—hat kollégista népbíróból áll. Elnöke hivatalból a kollégium igazgatója. A népbíróság határozatai nem annyira megtorló, büntető, sokkal inkább nevelő jellegűek. A lehetséges ítéletek: feddés, megrovás; csak a legsúlyosabb esetben kizárás. A népügyészt a vezetőség delegálja a tagjai 'közül. Ö a vád képviselője a tárgyaláson. 2/e) A népgyűlés. A kollégium egészét érintő fontos kérdések megvitatására, azonnali eldöntésére a kollégium ifjúsága népgyűlést hívhat öszse. A népgyűlés maga választja elnökét. Az élesszemű olvasó e szabályzatból kiveheti, hogy a népi kollégiumok pedagógiája — noha visszanyúl bizonyos haladó tradíciókhoz — gyökeres szakítás a ma napság hagyományosnak tekintett nevelési rendszerekkel. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy netalán az úgynevezett „ráhagyásos” nevelési anarchia statútuma 936
