Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9-10. szám - KARDOS LÁSZLÓ EMLÉKLEZETE - Pogány Mária: A népi kollégiumi mozgalom Magyarországon (1839-1949), mint modell a fejlődő világ oktatási reformjához
árnyaként ittmaradt feszültségek feloldásából egyaránt kivették részüket. A korabeli Magyarország gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségeinek egyik legfőbb oka a huszadik század közepéig szinte érintetlen feudális nagybirtok-rendszer volt. Amikor tehát az új, demokratikus magyar kormány törvénybe iktatta a földreformot, a kollégisták elsőkként jelentkeztek annak végrehajtására. Megyei földosztó biztosokként két és fél millió holdat osztottak szét, az összes felosztható földterületnek mintegy a felét. E tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar parasztság több évszázados álma valóra vált. Egy évvel később, 1946 nyarán, az immár száz főre gyarapodott kollégiumi tagság nemzeti érdekű ügyben tett javaslatot. Nagyvonalú ajánlattal állt a társadalom elé: vállalta, hogy elindítja népi kollégiumokat szervező-építő országos mozgalmát. Diákotthonokat, kollégiumokat épít, létesít a közép- és főiskolák mellett, a szegény- és kisparasztok, a kétkezi munkások és kisemberek tehetséges fiainak és lányainak, akik ezekben az otthonokban súlyosabb anyagi gondoktól mentesen, demokratikus szellemben a nép értelmiségévé nevelődhetnek. Kezdeményezését azzal indokolta: igazi demokratikus társadalom nem képzelhető el saját, organikusan szerveződő értelmisége nélkül. A kollégisták fáradságos munkáját ezúttal is siker koronázta. Olyan mozgalmat hívtak életre, amely virágkorában közel száz kollégiumot működtetett, mintegy tízezernyi taggal. II. A bevezetés talán kissé hosszúra nyúlt. Ám az érdeklődő olvasó így egy folyamatot kísérhetett végig, nevezetesen a népi kollégiumi szisztéma kialakulását. Ennek részletes kifejtése, leírása, a kollégiumi élet hétköznapjainak megelevenítése képezi legfőbb mondanivalónkat. Egyben hadd szolgáljon ez a néhány oldal annak a fiatalságnak az emlékéül, amely a közösségi nevelést és önnevelést a maga kínján és örömén megalapozta. A népi kollégiumi nevelés a pedagógiai realizmus megtestesülése. Ez azt jelenti: az adott konkrét magyar történelmi-társadalmi valóság szükségletei hozták létre, e szükségletek kielégítésére; léte és fejlődés mindvégig e történelmi-társadalmi valósághoz kötődött; célja, feladata e valóságnak a szolgálata, formálása, végső soron gyökeres átalakítása volt. Létrejöttéhez, céljához igazodóan alakultak a nevelés formai elemei, szerveződött a nevelés rendszere, módszere és tananyaga. A népi kollégiumi nevelés alfája és ómegája a demokratikus közösség és az önkormányzat, mint megteremtésének eszköze. Már maga a mozgalom központja: a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége is szabad, önkormányzati feltételek intézményes kikötésével működött. Feladatai közé tartozott: új kollégiumok szervezése, anyagi segélyezése, a kollégiumi tanulmányoknak, a kulturális és sportéletnek kiadványokkal, jegyzetekkel való támogatása, a mozgalom sajtójának megjelentetése. A népi kollégiumi pedagógiának a szövetségi központ nevelői-irányítói tevékenysége azonban csak az egyik oldala. A valóság pedagógiájának érvénye és hatékonysága az egyes kollégiumokban dőlt el; azon, hogy miként képesek a szövetségen belül létrejött anyagi-szociális kereteket tartalommal megtölteni. Mindenekelőtt a mar említett pedagógiai realizmus révén: a kollégiumi kisközösségek valódi, demokratikus önkormányzatának és ezáltal hatékony nevelőmunkájának a megteremtésével. A népi kollégista közösségek Magyarországon meghatározott szervezeti keretek között alakultak meg és fejlődtek. Alapját e közösségek szervezeti és rendtartási szabályzata alkotta, amely jogi vonatkozásában az egyesületi alapszabályhoz hasonlatos. Eszerint az alkotmányos és társadalmi szervek együttesen alakítják a közösség önnevelő tevékenységét. A következőképpen: 1. A hivatalos szervek. A kollégium igazgatója. A szövetség közgyűlése választja a kollégium élére. Feladata: az intézmény képviselete a hatóságoknál és harmadik személyeknél. Gondoskodik a kollégium belső rendjének fenntartásáról. Helyettese a titkár, ö intézi a kollégium adminisztrációját, egyszersmind ő az ifjúsági önkormány935
