Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9-10. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT PÁVEL ÁGOSTON - Csapody Miklós: Bözödi és a Székely bánja (tanulmány)
CSAPODY MIKLÓS Bözödi és a Székely bánja Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. márc. 9.) — író, szo- ciográfus, történész. A kolozsvári unitárius kollégiumban érettségizett, két éviig teológus, majd a kolozsvári egyetemen jogot és bölcsészetet hallgatott. Újságíró az Ellenzék és a Keleti Újság c, lapoknál, később a ma- rosv.ásánhelyi Székely Szó felelős szerkesztője, a kolozsvári Hitel főmunkatársa (1935), majd a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. A II. világháborúig a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk hasábjain közölt [...]. 1941-ben Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népében cikkezik, majd egyik -alapítója és szerkesztője a Termés című kolozsvári folyóiratnak (1942—44). 1945 után az 1848—49-es Történelmi Ereklye Múzeum őre, majd egy ideig -könyvelőként dolgozott szövetkezetnél, állami vállalatnál, 1957-től nyugdíjazásáig (1975) akadémiai kutató, ill. főkutató volt Marosvásárhelyen. [...). Mint az erdélyi múlt elmélyült kutatóját, a népi lázadások problematikája foglalkoztatja: az 1562. évi székely lázadás éppen úgy, akárcsak az 1848—49-es forradalom erdélyi eseményei [. . j. Munkái: Székely emberek, zsidó istenek (Jegyzetek a székely szombatosokról, Kv. 1935); Székely bánja (szociográfia, Kv. 1938. és Bp., 1939); Romlás I—II. (regény, Bp., 1940.); Nyugtalan pásztorok (regény, Bp., 1942, 2. kiadás, elbeszélésekkel együtt Izsák József bevezetőjével, RMI — Romániai Magyar 1-rók; Cs-M — 1968); A tréfás farkas (Bágyi János meséi, Gy. Szabó Béla rajzaival, Bp., 1942. 1943); Székelyek (néptörténetek, Bp., 1943); Repedt csupor (elbeszélések, Bp., 1944); Erdély szabadságharca (1848—49 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében, Balogh Edgár bevezetőjével, Kv. 1945); Rebi néni feltámadása (novellák, Kv. 1945); Eladó temető (Sepsiszentgyörgy, 1945); Hazafelé (válogatott elbeszélések, Gy. Szabó Béla illusztrációival, Mv. 1958); Az eszös gyermök (Bágyi János meséi Gy. Szabó Béla és Ferenczy Júlia rajzaival, 1958); Nap és árnyék (versek, Izsák József utószavával, RMI 1979). [...]. (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I.) „Az érdeklődés egy idő óta elterelődött sajátos belső kérdéseinkről, tőlünk pillanatnyilag távolál-ló küllső problémák izgatják a közvéleményt s ez szerfölött gyengíti a rólunk és nekünk szóló írás hatóerejét.” — írta a Hitelben munkatársának, Bözödi Györgynek -könyvét szemlézve a folyóirat egyik, már fiatalon neves szerkesztője, Venczel József. Hogy V-en-czel, -az Erdélyi Fiatalok faluszemináriuménak egykori titkára, a magyar szociográfia és statisztika későbbi nagy -alakja a „külső problémákat” emlegetve pontosan mire gondolt a Székely bánja megjelenésének esztendejében, az mér akkor, 1938-ban is világos volt — később a királyi diktatúra bevezetése, a pártok feloszlatása és a politikai gyilkosságok már csak a folytatását jelentették mindannak, ami hét évvel később ért véget. A kapuzárás előtti Európa szélcsendje Erdélyben sem az addigi önismereti munka nyugodt összegzésének alkotó idejét jelentette, hanem a bizonytalan veszteglését, majd a tragikus megosztottságban sokak számára mégis a tevékeny -munka néhány esztendejét, az idő azonban még sokáig alkalmatlan 389
