Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 9-10. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT PÁVEL ÁGOSTON - Kuntár Lajos: "A könyv szeretete megér egy kis szégyenáldozatot" - Pável Ágoston könyvtárfejlesztő munkája

és művelődéstörténeti folyóiratot.5 Kiaknázva a könyvtár javára felhasználható lehetőséget, cserére ajánlja fel az ország legtöbb folyóiratának, s a széles körű kapcsolattal sok folyóirathoz juttatja a könyvtárat.

Mivel a Vasi Szemle negyedévi megjelenésű volt, a havi folyóiratoknál a csere többnyire előfizetési kedvezményt jelent. A cserekapcsolatok és a kedvezményes előfizetési mód, az általános gazdasági helyzet következtében, nem bizonyul tartósnak. A cserét több lap felmondja, s az árkedvezmények is megszűnnek vagy csökkennek. A folyóiratcserével kapcsolatos levelezésből is érdemes rövid mutatót adni.

Nyugat: „... folyóiratunkat elvi álláspontunkból kifolyólag tisztelet- vagy cserepéldányként nem küldjük meg senkinek, tekintettel azonban egyesületük kulturális missziójára, hajlandók vagyunk önköltségi áron, azaz 50%-os engedménnyel rendelkezésükre bocsátani.” — Pável él a kedvezménnyel, előfizet a lapra, s 1928. december 29-én az Ady-érem és a Babits-plakett megküldését kéri. Nagyon várja mindkettőt, hogy, mint írja, „olvasóhelyiségünk falait felszentelhessük a legnagyobbaknak ránk, kortársakra figyelő képeivel”. Ebben a levélben határozottan kijelenti, hogy „múzeumunk könyvtárából nem fog hiányozni a Nyugat, míg én állok a könyvtár élén”.

Literatur a: „...a lapot 50%-os engedménnyel szállítjuk ... dacára annak, hogy a Literatura anyagi helyzete mindennek mondható, csak éppen jónak nem. Tessék elhinni, a mai viszonyok között az emberek elsősorban a kultúrigényükről mondanak le egyéb szükségleteik miatt.” Supka Géza lapját kezdetben ingyen kapja Pável, a fenti értesítésre nem késik a válasza: „valamelyest fellendült a sorsunk, sietünk jelentkezni mint előfizetők, pénzzel a markunkban”.

Új Idők és Magyar Lányok: mindkét lap 50%-os engedményt ad. Pável ezt 1929. január 21-én megköszöni és hozzáfűzi: „Méltóztassék elhinni: nem rajtunk múlik, hogy nem fizethetünk többet, sőt ennyit is csak kínos-keservesen ... Olyan kétség- beejtően lassan pitymallik, az ember eszét veszti ebben a mérhetetlen éjszakában, örtálló Magyarok! tegyenek már valamit, hogy árva mécseinkből ki ne fogyjon az olaj”.

Földrajzi Közlemények: dr. Cholnoky Jenő sajátkezű levelében írja, a csomagolás és a szállítás költségének vállalásáért nemcsak a lapot, hanem több kiadványukat is megküldi. Pável még ezt a költséget is szeretné megtakarítani, azt ajánlja, hogy egyetemi hallgató volt tanítványaival juttassák el Szombathelyre az ajándékot.

Pásztortűz: 1928. január 17-én a cserekapcsolatot vállaló levelük alján, a cégszerű aláírás után, kézírással ez a szöveg olvasható: „Kedves Barátom! Nagyon örülök, hogy fölbukkansz a régmúlt idők ködéből. Kemény Gábortól kérdezősködtem, hogy merre vagy. Emlékszel a tordai arany-napokra? Mikor kirándultunk a topánfalvi havasokba! Megházasodtál, van-e gyermeked? Levelet is írhatnál, legalább gondolni fogtok ránk, elbúsult emberekre is. Szeretettel üdvözöl: Gyallay Domokos.” — Február 18-án levelezőlapon a hivatalos szöveg kiegészítése: „Gyallay főszerkesztő úrnak jelzett mellékelt levelet nem méltóztatott elküldeni.” A cserekapcsolatot az erdélyi folyóirat 1931 február 27-én felmondja: „Bármily nagyra értékeljük is a Múzeum kiadványait, amelyek a politikai elszakítottság mellett is mint az egységes magyar kultúra friss dokumentumai élénken érdekelnek minket”, de a terheket nem bírva azt javasolják, hogy a múzeum vállalja az évi 2886 lej előállítási költséget. „Pironkodva valljuk be lerongyoltságunkat, de minden állami vagy köztámogatás hiányában kénytelenek .vagyunk a takarékoskodásnak ezt a megszokott és nem szívünk szerinti módját alkalmazni. Remélve, hogy legnyugatibb testvéreinknél ez őszinteségünkkel, melyre külön kértek, megértést fogunk találni, vagyunk magyar testvéri szeretettel.” Pável válasza nincs meg a Levéltárban, de bizonyosan pozitív, hiszen az előfizetése nyugtázását ezzel a mondattal zárják: „Megbecsülő szavaikat, amelyekből erőt merítettünk, megköszönve vagyunk őszinte tisztelettel.” 1932. február 19-én arról megy értesítés, hogy az évi előfizetési díjat, 10 pengőt, feladták, s hogy Gyallaynak levél mellékelve.

Filmkultúra: (Lajta Andor szerkesztő): „Mint volt szombathelyi újságíró természetesen és készséggel, örömmel küldöm díjtalanul a Kultúregyesület részére a lapot, és boldog vagyok, hogyha ezzel a szerény szellemi produktummal szolgálatára állhatok ennek a nemes intézetnek.”

882