Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9-10. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT PÁVEL ÁGOSTON - Székely András Bertalan-Mukics Ferenc: Két nép hű fia (interjú Weöres Sándorral és Gazdag Erzsivel)
gyár literatura fellegvára volt. A szerkesztés elő- és utóéletét, közbülső állomásait Várkonyi Nándor 1961. áprilisában ismertette az újra induló Jelenkor hasábjain. A szerkesztésnek bizony nem az utolsó stádiumában hagytuk abba a munkát. A jelöltjeink — akik, mint említettem, a lehető legszélesebb körből álltak össze — nehezen és lassan küldték be a műveiket. Még meg nem jelent, spontán, szinte vadon tenyésző és már közölt versekből egyaránt merítettünk. Terjedelmes, a különböző irányzatokat, alkotói alapállásokat egyformán fölsorakoztató kötetre gondoltunk tehát, és ismét az anyagi nehézségeket kell említenem, ami miatt ez a könyv csak eszmében maradt. Visszatérve Pável szerepére, az antológia mint intézmény annyira beemelőd ott a köztudatba, hogy mindenki természetes módon — hiszen valóban a kezdeményezés tőle származott —, összekapcsolta az ő személyével. A közönség viszont a nehezedő légkörben talán nem tudott és nem is akart a tervezett kötetnek áldozni, ilyen módon aztán félben is maradt. A háború után újból elővettük volna a begyűjtött termést, ebben viszont az 1946-ban Szombathelyről érkezett gyászhír végképp megakadályozott. Mind a Pável, mind a Weöres-család evangélikus volt. Pável Ágoston — nem kis mértékben édesanyja hatására — áttért a katolikus hitre, Weöres Sándor pedig középiskolás éveinek egy részét a szombathelyi premontrei gimnáziumban töltötte. Levelezésüknek, s nyilván személyes eszmecseréiknek is egyik motívuma volt a hit, a világnézet. Több évtizedes barátságuk fényében milyennek ismerte meg Pável Ágoston keresztény humanizmusát, a vallásosságát? Kérem, térjen ki az egyház kultúraszervező szerepére is a korszak Magyarországán, közelebbről az önök „kék Dunántúlján”. Igen, az a szervezési munka, ami ott történt, az jórészt az egyházi körök aktivitását dicséri. Szombathely és Kőszeg papjai szerepeltek benne — Géfin Gyula és Székely László például — akiket az irodalom szenvedélyesen érdekelt. Pávelről egyébként nem vettem észre, hogy elvont hitbéli dolgokkal különösen foglalkozott volna. Hit és közösség viszonyával inkább, mint a hitnek egy belső, elmélyült formájával. Pável Ágoston számára a katolikus vallás is politikum volt, a szociális igazságtalanságok ellen a krisztusi tanok alapján emelt szót. Levelezésünk mindamellett tanúsítja, hogy világfölfogás, Istenhit, a legkülönbözőbb vallások filozófiai és gyakorlati vonatkozásai nem hiányoztak eszmecseréinkből. Kapcsolata a családdal Pável Ágoston halála után sem szakadt meg, hiszen lnci nénit (Pável Ágostonnét), Pável Juditot és bátyját: Lászlót kvártélyos diák kora óta ismerte. Miben nyilvánult meg az utóbbi negyven évben ez a kapcsolattartás? Levelezünk, s valahányszor Szombathelyen járunk, természetesen felkeressük a családot: lnci nénit, Pável Juditot, férjét: Simon Bandit és lányukat, Veronikát. Pável Ágoston fia, Laci elment Amerikába, s fájlalom, hogy évtizedek óta nem találkoztunk. lnci néni a család nagyon érdekes és értékes tagja. Műveltsége fokozatosan emelkedett egyre magasabb szintre, mondhatnám Pável mellett belehúzódott a kultúrába. Pável Ágoston kapcsán ővele és a család többi tagjával ma is bensőséges a viszonyunk. A sok évtizedes kapcsolat bensőségességére hadd hozzak fel egy példát. A beszélgetés elején említettem, hogy a gyermeki lélek számos rezdülését, megnyilvánulását figyelhettem meg a Faludi Ferenc utcai házban. Még „A vers születése” c. doktori disszertációmból is tudok olyan részt idézni, amelynek ihletője Pável Judit: „Mikor jelentkezik és hogyan bontakozik ki a költőhajlam? Majdnem minden írni- olvasni tudó ember megpróbálkozik valamelyik életszakaszában a versírással, de kevésnél marad meg huzamosabb időn át a verselő-kedv és még kevesebb fejlődik költővé. Akárhányan már gyermekkorban Írogatnak. Mondhatjuk, hogy a gyermekek 865
