Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - Siposhegyi Péter: Az első gongtól a fődíjig

Ruszt műsortervének alapállása, s máig legnagyobb erénye, hogy egyszerre tud közönségigényt Ikiszolgálni, és rangos előadásokat teremteni. Zalaegerszegen nincsenek jávorbajszú ötvenéves ibonvivánok, sem festékgenerálozott hasonló korosztályú primadonnák, hogy néhány jól ismert melódiával élandalítsák a nagyérdeműt. Ez a fajta közönség csalogatás ellentmond Ruszt művészi igényességének.

Ugyanakkor tudja azt is sokéves vidéki tapasztalatából, hogy nem lehet csak és kizárólag a leghaladóbb színházi szemléletben gyökerező rótegelőadsokat tartani, mert .akkor előállna az a helyzet, hogy a színház otthon megbukik, s esetleg az évente egyszer-kétszer megtartott fővárosi vendégjátékokon aratja le a sikert. A két üt szintézise egy olyan műsor, amely a legsúlyosabb mondanivalót hordozó rétegdarabtól a könnyen megérthetőig, de nem az igénytelenig terjed. Tudják, hogy a zenés, könnyebb műfajnak is vannak értékes alkotásai, egy színház választása nem csupán a Beckettet vagy Lehárt kérdése.

A kísérleti évad .legnagyobb és máig legsikeresebb kísérlete A csodálatos mandarin megkamponálása. Ruszt saját legbiztosabb eszköztárához nyúlt vissza, ahhoz a szertartásjátékhoz, .amelyet hazánkban ő lisrner legjobban. Megérezte, hogy az eredeti librettó egy balett nélkül is eljászthátó történet, amelynek mozgáskombinációi megfelelő előadás esetén a színészi jelenlét nálunk szokatlan pillanatait teremtik meg. Ruszt nem is annyira rendeztt, mint a szó táncművészi értelmében koreog- rafált, hogy ezzel llétrehozhassa az emberi kapcsolatok egyetemes szituációit. Ehhez persze partnerek is Ikellettek, olyan színészek, akiknek mozgáskultúrája, már-már akrobatikus képességei együtt járnak a magas színvonalú mimézissel. Az előadás bebizonyította, hogy a zalaegerszegi színház rendelkezik ilyen művészekkel, mint ahogy azóta az is kiderült, hogy Ruszt együttese ebben a tekintetben kiemétkedik a magyar mezőnyből. Ez pedig nem szerencse kérdése, hiszen nem születésünkkor dől el, hogy hatvankilós aszkéta, vagy teherbíró atléta lesz-e belőlünk. A fiatal zalaegerszegi társulaton látszik, hogy nem elégedtek meg a Színművészeti Főiskola szegényes mozgásképzésével, hanem tovább építik saját testüket. Ennek első eredménye volt A csodálatos mandarin arezzói sikere. Az együttes hat díjait hozott a fesztiválról, s ha Arezzo nem is a színház Wimbledonja, arra mindenképpen jó volt, hogy igazolja az első lépések helyességét, s növelje a közönség bizalmát színháza iránt.

Ilyen előzményekkel várhatta a zalaegerszegi Állandó Színház akkor már tizennyolcról harmincra növekedett gárdája a nyitást, a színházépület megnyitását. A tervezők jó munkát végezték, hiszen a zalaegerszegi mind megjelenésében, mind felszereltségében az ország egyik legkorszerűbb színháza lett. A nézőteret úgy építés Madách örökbecsű filozófiai remekét mutatta be olyan előadásban, mely alig- tették ki, hogy az utolsó sorok is viszonylag közel legyenek, sőt egy új stúdiószínpadot is létrehoztak az épületben. A nyitány ünnepélyességét .emelte, hogy az együt- hanem (ne óvatoskodjunk, igen!) mérföldkő a darab játszásának (történetében.

Gyakran emlegetett áligazság nálunk, hogy a Tragédia nem jó színpadi mű, csupán gondolatisága az, ami magasra emeli. Bár minden tévedés végül is féligazság, ezt a szemléletet leginkább az éltette, hogy a Tragédiát egy darabig nem játszották nálunk, majd pedig egy ígéretes szolnoki előadás után két megdöbbentően gyenge, a történelmet revüvé változtató, korszerűtlen előadás következett, — ahogy már megszoktuk manapság, két legnagyobb múltú színházunkban. Ezek után reve- láció volt a zalaegerszegi előadás.

A rendező külön-lkülön megteremtette Ádám arcait, s míg az álmodozó Ádám döbbent nézővé fokozódott vissza, cselekvő változatai végigküzdötték az ismert történelmi színeket. A szemlélő Ádám felerősítette a kontrolligényt a nézőben, a szembenézés kétszeressóge duplájára növelte a lelkiismeretfurdalást is: Gábor Miklós ballonkabátos bölcs Luciferé pedig kiemelte a játék kortalanságát, aizt, hogy a Tragédia végül is bármely pillanatban folytatható folyamát, az ismétlések nem periodikusak, hanem egy minden pillanatban meglevő lehetőség alakot öltött formái.

Jelentős eredménye volt az előadásnak, hogy nem csinált történelmi május elsejét ... nincsenek nagy vonulások, kicioomázott tömegek, nincs nemmi Olyan födös70