Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán

hozzáférhető. De röviden összefoglaljuk — a pántokra vonatkozó szempontok részletesebb ismertetésével.

— A középlemez, a felső Pantokrátor-kép és a kereszt deformációit Csomorék egyrészt erősen felnagyítják, másrészt nem létező deformációkat (pl. a keresztszár elhajlása) tüntetnek fel, illetve nem mérhető, vagy az általuk használt eszközökkel nem, vagy elfogadhatóan nem mérhető adatokat adnak meg (pl. a középletmez alsó síkjának a dőlésszöge, a Pantokrátor-képen a lyuk mérete). A kereszttel 'kapcsolatos „adatbázisuk” is bizonytalan.

— A kereszt az aranymetszési keresztek egyik típusának fellel meg, s alsó szárának hossza megegyezik az abroncs képeinek oldalhosszával. Pozíciójától függetlenül a Korona-méret- és arányrendszerének szerves részt, méretei abból következnek.

— A kereszt méreteit dőlt helyzetében a 3. és 5. ábra mutatja. Ezek alapján belátható, hogy függőleges („álló”) helyzetben a kereszt egyszerre sértené meg a Korona összes felismert szerkesztési elvét. A véletlen (sérüléses) kidőlés és az átpozício- nálás valószínűsége olyan kicsiny, hogy köznapi nyelven lehetetlennek kell minősítenünk.

Ezen álláspontunkat megerősítette az, hogy a kereszt alatt pozicionáló alátét van13 és a Pál—Fülöp pánt hosszabb íváthidallásúra szerelt. Ebből adódik a középlemez ferde helyzete és a kéttengelyűség, ami csak dőlt keresztpozíció esetén értelmes. Álló kereszt esetén a középlsmez vízszintes lenne. Ez pedig „beállt” volna, ha a Fülöp—Pál pánt végét lejjebb engedik, amit meg lehetett volna tenni, s nem kellett volna hosszabb szegecselési-véget hagyni ezen a pánton sem, mint a többin. Ráadásul ekkor minden szimmetrikusra állt volna be. Ha pedig mégis jobb—bal szimmetriát akartak volna realizálni, akikor nemcsak a Fülöp—Pál pánt kellett volna hosszabb legyen, hanem az András—Péter pánt is rövidebb. De az András—Péter pánt nem rövidebb, s sosem volt mélyebben leeresztve. Végül iá kereszt mindig is — az esztétikai szempontok sérelme nélkül — igen egyszerűen álló helyzetbe lenne hozható egy megfelelően elhelyezett pozicionáló alátéttel. Ezt — ha állt volna — a javításnál biztosan alkalmazták volna, hiszen egyszerű és kézenfekvő. Az állóra beszerelt kereszt durva sérülés esetén a környezetében rendkívül nagy méretű roncsolást váltott volna ki, s ilyennek nincs nyoma, valamint ez után a csavar (vagy hasonló) kötés anya oldala is használhatatlanná vált volna, összegezve: a kereszt elferdüllésének a hipotézisét mechanikailag is lehetetlennek tartjuk.

A „kéttengelyűség” tehát nem tervcél, hanem a dőlt kereszt adott módon való realizálásának egyik eszköze, s egyben a Korona egészére vonatkozó egységes terv és kivitel egyik fontos bizonyítéka.

— Végül ki kell térni arra, hogy érthetetlen, amikor még saját, jónak vélt mérési adataikat is mellőzve az álló kereszt hipotézisről olyan rajzot is közölnek Csömör L. és társai, ahol a kereszt szára átmegy a felső Pantokrátor-kép furatán, majd alul elperemezve vélik az álló keresztet rögzíteni.29 A furat átmérője azonban kisebb, mint a keresztszár átmérője, azaz az általuk rajzolt módon nem fér át a keresztszár a lyukon/*1

összefoglalva: szerintünk a keresztet eleve dőlt helyzetűre tervezték, s ilyennek is alakították ki. A pántáttörésék javításakor a kereszt-pozíció megőrzését fontosnak tartották.

*

Ezen túl külön is szükséges pár szót szólni Kovács J. eszmefuttatásáról, annál is inkább, mivel a templom-ikanológiában, a veleméri templom vizsgálatában értékes cikkeket publikált. De azok nem tartalmaztak Olyan 'eklektikus elemeket, mint cikkének első része, s amikor égtáj szerinti tájolásról beszélt, helyénvaló volt, ismerve a templomépítésben az égtáj szerinti tájolás fontosságát (a középkorban és korábban). De a Korona nem épület, viselik (a koronázáskor) és mozognak vele. — Az általa javasolt képrend — „első” és „második” olvasat — méllett még más lehetséges „olvasatok” is elképzelhetők, kizárólag a választott szempontoktól függően. Azonban a két „olvasat” alapján javasolt forgatásnak mindenképpen szerkezeti konzekvenciát

719