Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán
Ezen túlmenően az abroncson körbeíutó két gyöngysor, illetve 8-8 nagy ékkő és kép a 8X8,5 hüvelykes ellipszis 26 hüvelykes kerületét még mindig szigorúan a megismert rendihez kapcsolódva kétféle módon fedi le. A kis gyöngyök 13 db 2 hüvelykes szakasszal, míg a kép-ékkő párosok 8 db 3,25 hüvelykes aranymetszési téglalappal; azaz a *,,X13=l:l /,X8 egyenlőséget kihasználva, s egyben teljessé téve és lezárva a befoglaló méretek rendjét. A tervező „magasan kvalifikált” volt, kétségtelenül nagyon jól ismerte az alkalmazott szabály belső tulajdonságait. A következetes rendnek a meglétéből fakadó konzekvenciák — az, hogy a Korona egyetlen, előre megtervezett és pontosan kivitelezett egység, amelyre a keresztet eleve dőlt pozícióban tervezték s tették rá — nem mellőzhetők el azért, mert „ferde keresztet” stb. a bizánci és nyugateurópai koronákon nem találunk.21 Ez ugyanis csak any- nyit jelent, hogy a Szent Korona sajátos és egyedülálló! Ez azonban, mint ismeretes, általánosabban, azaz történeti szerepét illetően is igaz.'-"' * Ismét célszerű megállni ás egyéb állításokat számbavenní. Ha a fenti (már 1980- ban nyilvánosságra hozott) állításunk igaz, akkor — szemben a régebben elfogadott nézetekkel — a Korona pántjain sosem volt 12 apostol, akik közül négyet levágtak volna.25 Ennek látszania kell a pántok végein. A pántvégekről már jóval korábban is jelentek meg állítások, melyek közül (legalább) kettőt érdemes megemlíteni. Még a XIX. sz.-ban Ipolyi Arnold végzett igen behatónak tartott vizsgálatot a Koronán, s publikációja napjainkig meghatározó jelentőségű volt. Ezért is kell felhívni a figyelmet arra, hogy a pántvágeket és ezzel kapcsolatosan a pántokon lentebb lévő apostolképek mellett található gyöngy-ékkő díszítést Ipolyi tévesen közölte.21’' (Az általa megadott pánt-vég rajzot a 6 a. ábrán láthatjuk). A későbbiekben azonban tisztázódott, hogy a pánt-végek másként néznek ki. Már 1974-ben a kő-gyöngy díszítést Fügedi E. helyesen adja meg27 (6 b. ábra). Ekkor a díszítés ritmusváltása alapján, mélyet Cső- morék bemutatnak, már kétségbe kellett vonni a levágás-teóriát,25 amelyet egyébként Ipolyi nem képviselt. Csömör L. és társai1,1:1 ... ez ügyben ellenőrzötten pontos rajzai (6/c. ábra) és megállapításai a levágás-hipotézist végleg megdöntötték. (Természetesen minden levágás- hipotézis megdőlt, az ún. „csillag-hipotézis”,25 stb. is.) Ez megfeddi a szerkezeti (méret) analízis alapján várakozásunknak. De önmagában (a szerkezeti elemzés eredményei nélkül) nem dönt az ügyben, hogy a Korona egységes volt-e vagy sem, hiszen a pántok (elvben) bármilyen pl. 190—230 mm átmérőjű abroncsra félszerelhetők, ha az 15—20 rnm-nél magasabb, és nehéz — ha nem lehetetlen — az ügyben „aranyműves érvekkel” nyilatkozni, hogy a felső rész (pántok) sosem voltaik más abroncson. De a bemutatott szerkezeti elemzés alapján aligha kétséges, hogy ez az abroncs és ezek a pántok tartoznak össze. Így legfeljebb egy ugyanilyen abronccsal lehetne az Q; 'ormo 40 o o • é o o t f 0 O o ti. ábra 71 (3
