Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán

abroncsot helyettesíteni a szigorú konstrukciós rend megsértése nélkül. Ezért állítható, hogy a pántokat ehhez az abroncshoz tervezték. Az erre hivatkozás elmaradása valószínűleg ugyanúgy egyfajta felszínesség következménye, mint a 6. ábrán éppen csak jelzett előzményékre utalás hiánya. Az is csak első közelítésként fogadható el, hogy János apostol képének íveltsége azonos „volt” az összes többi apostol-kép ívelt- ségével is.! Az íveltség megléte a fontos, pontos értéke nem lényeges. Ez a tény viszont szintén ismert vált, csak tarthatatlan elképzeléseket építettek rá korábban; nevezetesen a kupolás szerkezet ismeretében olyan önálló tárgyat kerestek, amely hasonló alakú, de mégsem a magyar Korona. Például: fej ereklye-tartó, amelynek azonban ez a pántegyüttes túl nagy; a keleti egyházban alkalmazott ún. „csillag”, amely esetben azonban a (jóval hosszabb) pántoknak önmagukban kellene állni, amire alkalmatlanok;'1 s mindkét esetben eltekintettek a pántegyüttes közepén található kereszttől. — Mindent összevéve azonban fontos és jó Csomorék megállapítása, miszerint a pántok (a sérülések következtében fellépett 'kicsiny változásoktól eltekintve) olyannak készültek, mint amilyenek ma is.

Azonban a pántok körüli állításokkal tovább kell még foglalkozzunk, mivel Kovács J., ill. Csömör L. és csoportja egyfajta elforgatás (képi „átprogramozás”) vélelmével álltak elő. Ugyanakkor visszatérően állítják, hogy eredetileg a Koronán a kereszt függőleges volt (úgymond állt). Vegyük közelebbről szemügyre e kérdéskört. Mint a leíró részben elmondtuk, a felső rész egy nágyzetalakú középlemezzel egyesített 4 db pántból áll. (Lásd 1. ábra) Mindegyik pánton 2-2 db (az 5. ábrán megmutatott méretű és rajzolatú) álló téglalap alakú apostol-kép található, amelyeknek a „magassága”, azaz az ív mentén mérhető hossza foglalattal (kazettával) együtt 2 hüvelyk (50—51 mm). A pántok szélességéből adódóan az ékkő-gyöngy szegélydíszítés és így a képek közti elválasztó sáv is to=0,4 hüvelyk széles és mind a négy pánton azonos. Tehát a pántok díszített hossza azonos, a baloldali ún. Pál-Fülöp pántnak csak a szegecskötéshez kialakított díszítetlen vége (6/c. ábra) volt eredetileg hosszabb, vélhetően mintegy 5 mm-rel. Így értendő pontosan a pánthosszúság. A 8X8,5 hüvelykes (közel) ellipszis alakú abroncsra szerelésnél az előre-hátra pántoknak nagyobb távolságot kell áthidalni, mint a keresztirányú, jobb-baloldali pántoknak. Ezért kereszt- irányban úgymond többlet szerelési hossz — „tartalék” hosszúság — áll rendelkezésre. A kisebb áthidalt távolság miatt ezek a pántok az abroncs mellett (belül) mélyebbre nyúlnak. Ez jól látszik fényképeken is,2(1 ugyanis a homlokzati és a hátsó szegecs- helyek az abroncs felsőgyöngysorához közel vannak, míg a két oldalsó szegecselés az abroncs képeinek kb. 2/:i-os magasságában, jóval ílejebb. Ez elkerülhetetlen következménye a nem köralakú abroncsnak, ha nem akarjuk az ívhossz-különbséget a pántok mintázata vagy a képméretek torzításával „felemésztetni’, ami csúnya is lenne, s a szigorú mértékrendet is durván megsértené. A pántokat úgy tervezték, hogy az András-kép széle legyen az abroncsnál, ahol ma is van, míg a többi majdnem '/r> hü- velyknyivel feljebb. így az előre-hátra pántok a nagyobb ívet áthidalják, míg a hosz- szabb szegecselési-toldalékú Fülöp—Pál pánt az András—Péter pánt felszegecselésé- vel jó közelítéssel szimmetrikus magasságban szegecselve (ami elemi esztétikai követelmény) mégis biztosította a felső középlemez mai helyzetével kb. azonos mértékű ferdeségét. (A pántok áttörésének javításakor a — szegecsekről valószínűleg kiszakadt — Fülöp—Pál pántot a korábbival azonos pozícióban rögzítendő fúrták magasabban az új lyukakat, ahol a pánt díszítetlen vége ép volt. Kiderülvén azonban, hogy elsősorban Pál apostol képének egyenesedése miatt az ív egyenesedett, s korábbi helyzetéhez képest húrként magasabbra emelte volna a középlemez szélét, a pántvéget lehúzták, és a régi szegecshelyekre rögzítették, majd egyúttal a sérült véget levágták. — A harmadik szegecs csak járulékos megerősítés. — Ezért ma Fülöp apostol képének az alsó szélét kis mértékben az abroncs takarja. Ennek a konstrukciós kialakításnak néhány következménye van — a kereszt pozíciójára (amire visszatérünk) és az elforgatási hipotézisre.

Vizsgáljuk meg a „forgatás”-h,ipotézist. Mivel a szegecshelyek negyedenként más magasságban vannak, s a szegecsek a pántok végétől a kereszt és hosszirányú pán717