Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - Osztovits Ágnes: Hódolat a dilettánsoknak (Bulat Okudzsaváról, új regénye kapcsán)

A Dilettánsok utazása az előző két regénnyel szemben nagyobb intervallum át- fogását tekinti feladatának, így részint több szereplőt mozgat, részint árnyaltabbá teszi az alakokat azáltal, 'hogy időben több lehetőséget ad „bemutatkozásukra”. A Szegény Avroszimov-hoz hasonlóan egyfókuszú regény (valamenyi szereplő Mjatlev herceg függvénye), mely mellékszálakkal és alakokkal gazdagodva (s itt-ott túlterhelve) a miiklósi rezsim realista tablóját és 'könyörtelen kritikáját nyújtja. A két könyvre osztott regénynek igazán csak a második felét fedné a cím, ha az utazást tényleges és (konkrét távolság legyűrésének tekintenénk — a regény második részében erről van szó. Mjatlev herceg spionokikal a nyomában Grúziába menekül kedvesével —, ha az utat Okudzsava nem a valamemnyiükre kirótt életút bejárásának tartaná, s ha szemében a dilettáns egyszerűen a balsikerű embert jelentené. Erről szó sincs. Nemcsak von Müíling és Kiatakazi őrnagy dilettáns, akikre az a feladat hárul, hogy fogják el a menekülő herceget és szerelmét, hanem a herceg és szerelmei — Alekszandri- na és Lavinia — is, akik önmegvalósító kísérletük során képtelenek számolni a reális akadályokkal és. lehetőségekkel. Ha Mjatlev herceg felmérné, felmérhetné, hogy uralkodója senkiházi, ha egész életét — 19. századi hőshöz méltóan — nem a osakazértis szembenállásnak szentelné, ha függetlenedni tudna a kisszerű intrikáktól, nem volna dilettáns. Igaz, nem is volna kortársunk. Itt-ott visszapillantással, de szigorú időrendben zajlanak az események a regényben, Miklós trónrákerülésétől haláláig. A fokozatos leépülés krónikája e regény a dekabrista felkelést követő vérengzéstől Oroszország nagy hatalmi pozíciói jának megingásáig, illetve a rendőráliiam kiteljesedéséig („egy reformer gondolkodóra három rendőrspicli jut”), s immár elkerülhetetlen szét- zülléséig.

Egyes kritikusok szerint a Dilettánsok utazása elmélyültségét, széles horizontját tekintve tolsztoji szintű tabló. E vélekedéssel — egyéb fenntartásaink mellett, amelyek elsősorban a túlméretezett arányokra vonatkoznak — azért is nehéz egyetérte- nünk, mert ebben az esetben neim találunk jelzőket a negyedik Okudzsava-regényre, a Találkozás Bonapartéval-ra, mely bravúrosan egyesíti magában a Szegény Avro>szi- mov, a Merszi és a Dilettánsok erényeit, s tovább is lép rajtuk. Pifcareszk lendülettel, leleményességgel és könnyedséggel szalad itt a mese, s szinte észrevétlenül emelkedik olyan társadalomfilozófiai magasságokba, melyre a modem szovjet irodalomban alig akad példa, és hatol oly lélektani ménységefabe, ahová csak a legnagyobbak jutnak el.

Három napló és egy sovány levélköteg alkotja a .művet. írói kommentár nincs, felesleges is lenne. Akik vallanak: Nyikolaj Opocsinyin nyugalmazott tábornok, Louise Bigarre francia színésznő, Varvara Volkova gubinói föidbirtokosnő, s a sovány levélköteg és szikár feljegyzések szerzője, Prjahin őrnagy. A naplók egy körből valók. Opocsinyin tábornok unokaöccse, Tyimosa számára jegyzi le gondolatait. Bigarre kisasszony véletlenül épp e Tyimosa társaságában vészeli át a moszkvai, tűzvészt. Volkova Opocsinyin tábornok reménytelen szerelme, Tyimosa gyámolítója és leendő anyósa. Opocsinyin tábornok nem nyeri el Varvara kezét, mert az asszony Szvecsin urat szereti. Louise Bigarre úgy véli, nem hódíthatja meg Szvecsin urat, mert az a rejtélyes Varvarót szereti. Varvara rosszul sikerült házasságot köt, majd elválik Szvecsin úrtól. Szívesen lenne társa Opocsinyin tábornoknak, de az még mindig Szvecsin urat véli vetélytársánaik. Prjahin apja Opocsinyin tábornoktól vásárolja meg elhunyt fivérének birtokát. Prjahin magabiztos látogatást tesz Opocsinyin birtokán, Lipenykiben, csodával határos módon Moszkvában együtt vészeli át a legnehezebb napokat a Golioim-palota télikertjében Bigarre kisasszonnyal és a tábornok uno- kaöccsével, Tyimosával. Lipenykiben a tálbomök szobalányának, Ar,inának csapja a szelet, Moszkvában Bigarre kisasszonynak, aztán a gubinói erdőben az úrnőnek, Varvara Voikovának. Tyimosával, már a győztes sereg magahiztos tisztjeként bejárja Európát és felkeresi a Párizsban élő Bigarre-t. Hazatérve természetesen bejáratos Tyimosa udvarházába, ahol a gazdaasszony! .teendőiket Volkova asszony látja el. És végül bosszút áll minden elszenvedett sérelméért: letartóztatja Opocsinyin tábornok unakaöccsét, Varvara Volkova és Szvecsin lányának vőlegényét. A regény első olva47