Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - Belányi György: Napló, Hölderlin, Költészet, Öröklét (versek)
BELÁNYI GYÖRGY Napló részletek szárnyát emelgeti az asztal s a versbe időnként betekint a fal becsukódva marasztal a fénynek dől a kent odakint vagy koccan az égre a lavór és kilombosodik az ablak a kezemre trocheus csahol ronda pók a falba takarlak mit elmondhatnék nem érti azt mit elgagyog itt más nem érti a hangja minden pókot riaszt a tükör gyermekkorba tér ki bezárná a századot félig aztán még egynéhány esztendőt öreg poloskák azt beszélik kinőtt bőrében ne keresd őt álmatlan szuszog a fürdőkád kék bálnák fürdőznek maguktól a fülbe hajlik a kürtő át váltunkon a kapu kakukkal írom nappal 'és írom éjjel de máskor mikor is irthatnám irom amíg nem esik széjjel a tükör s amíg a kor hat rám a sorból ki-ki lép az ajtó kilincsét vinklibe emeld bezzeg a feje akkor anno gyalult gerendákkal volt teli 500
