Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 4. szám - ÉRTÉK, JÖVŐ, HAGYOMÁNY - Kerekasztal-beszélgetés Sárvárott Erdei András, Jánosy István, Lakatos József, Láng Gusztáv, Pete György, Simonffy András és Szabados György részvételével
tagadom ezzel, hogy a keleti kultúráktól van mit tanulnunk — a romantika s különösen a szecesszió óta ez is közhely —, de ez nem jelentheti szerintem az európai hagyomány behelyettesítését a keletivel, legfeljebb gazdagítását, ami persze meglévő hagyomány-struktúráink módosításával jár, de semmiképpen sem megszüntetésükkel. Erdei András Igen, én csak a mechanikáját gondolom fordítva, hogy ez Adyból fakadt, és nem a hagyományból fakadt Ady. Láng Gusztáv Természetes. Azért hivatkoztam történelmi példákra, mert az a bizonyos önazonosság látszólag az individuum kreációja, valójában egy korszaknak többé- kevésbé történelmileg determinált jelensége, amelyet az individuum, ha Ady formátumú, akkor a maga egészében ki tud fejezni és képviselni tud. Pete György Hadd szóljak egy nagyon fontos gondolatról, ami itt fogalmazódott meg Andrásban, s ami nagyon sok változatában él, általában magánbeszélgetéseikben és sokkal kevésbé a sajtó nyilvánosságában és a közbeszédben. Lehet, hogy nincs igazam — éppen olyan joggal tévedhetek, miiint bárki más, a jelenvalók közül —, de én úgy gondolom, hogy pontosan az a lényeg, hogy m,i gyakran azt hisszük, hogy csak úgy fogalmazhatjuk meg a saját speciálisan magyar értékeinket, iha 'attól az egyetemeshez való értékkapcsaió- dást elvitatjuk. Pedig pontosan az a speciális magyar érték, amitől valami az egyetemesből jól isimért érték új minőséggé vált át. A minőségi mozzanatra kell tehát a hangsúlyt helyezni, mert Ady valójában attól töfofo Baudelaire-nél, hogy Baudelaire az ő számára eszköz volt és nem cél. Bármit fel lehet használni, ha azt úgy használom, úgy csinálom meg, hogy a teljesítmény, a mű igazol. Mi sokszor azt akarnánk, hogy a magyar művészet úgy legyen magyar, hogy csak a magyar hagyományból építkezzen, mert maga a művész magyar. Vagy mert eleve elsőbbrendű értéknek gondoljuk a magyar hagyományt. Erről szó sincs! Az egyetemes kultúrából építkezett mindenki, és ha speciálisam magyar lett, akkor ennek a bizonyos hagyománylkereső-értékkiválasztó gesztusnak és a megvalósítás magas művészi kvalitásának specifikumából jött létre, amit mi magunkénak vallhatunk, és nemzetinek minősítünk. Erdei András Egyet hadd kérdezzek! A Molnár Anna balladájának ki volt az inspirátora? Pete György Ez elvisz minket két másik irányba, ami szintén fölvetődött, de maradjunk most már az előző gondolatnál! Az európai kultúrának az önmaga ellehetetlenüléséből, kétségeiből táplálkozó megújulási 'kísérletei, amik akár keletre 'irányultak, akár a prlmi- tivitás felé, gyakran termékenyek lehettek és hozhattak eredményeket, de nem szültek megváltást, mert tulajdonképpen a művészet nem hozhat megváltást egy emberi helyzetre. A művészet legfeljebb leképezheti ennek az iemberi helyzetnek a nyomorúságát. Nem hiszek abban sem, hogy az európai — most általában —, vagy akár a mi köztes kultúránknak van lehetősége valami megváltást találni primitív koroknak, 375
