Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Székely András Bertalan: Varga Sándor: Vlaj Lajos életútja
SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN Varga Sándor: Vlaj Lajos életútja Fontos és nem kevés tanulságot hordozó kötet jelent meg nemrégiben a szomszédos Szlovéniában. A dokumentum értékű nemzetiségtörténeti munka mindössze félezer példányban látott napvilágot, feltehetően néhány tucatnál több nem került át Magyarországra, ezért is tartjuk indokoltnak írni róla e hasábokon. Ki is voltaképpen, akiről a könyv szól? „A Muravidéken élő magyarság életében jelentős esemény, amikor először és elsőként jelentkezik Vlaj Lajos költő Versek című kötetével. Vlaj elsőként szól anyanyelvén a murántúii emberekhez, az itt élő magyar nemzetiséghez (...) ö a nyitánya a muravidéki magyar irodalomnak; vele kezdődött meg a magyar nyelvű költészet vidékünkön” — írja róla egyik korábbi méltatója, Varga József. A stílusára Ady, József Attila és Illyés hatottak leginkább, verseit a harmincas években a vajdasági Híd és Kalangya című irodalmi folyóiratok is közölték. Életében egyetlen kötetét vehette kézbe 1961-ben, Szelíd intés c. posztumusz könyvét 1967-ben adták ki. Közéleti és tájlírája, több sikerült szonett-szerű tizennégysorosa, antimilitarista forradalmi költeményei, szlovénból átültetett műfordításai a regionális irodalmon túl talán egyszer az egyetemes magyar literaturában is kijelölik értékeit. A költő Vlaj Lajost az elmúlt évtizedben esetenként méltatták már Jugoszláviában, a nemzetiségpolitikusról, kultúraszervezőről azonban alig esett szó. Varga Sándor, a munkatárs, barát és tanítvány elsőként tett kísérletet egy teljesebb Vlaj- kép megrajzolására. Úttörő és nehéz munkát végzett, hisz alanya nem hagyott hátra terjedelmesebb feljegyzéseket arról, mi minden történt vele életében. Vlaj a párttevékenységére vonatkozó dokumentumokat a háború kitörésekor konspirációs okokból megsemmisítette. Varga tehát csak néhány, háború után íródott önéletrajza, újsáég- cikkre, hivatalos okiratokra, másodlagos közlésekre támaszkodhatott. Anyaggyűjtését viszont elősegítette az a két évtized, amelyet a társadalmi-politikai munkában Vlaj Lajossal együtt töltöttek. A bizalmas beszélgetések során számos olyan információ birtokába juthatott, ami nemcsak az életút, hanem a szlovéniai magyarok újabbkori történetéhez is lényeges adalékot jelent. Varga Sándor négy korszakra bontva tárgyalja Vlaj Lajos nemzetiségpolitikusi pályaívét: a gyermekkortól 1930-ig; az 1930—1941 közötti időszakban, a Muravidék Magyarországhoz való visszakerülése idején, végül a felszabadulás utáni életszakaszban. Vlaj egy lendvai katolikus anya és egy evangélikus cipészmester harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Lakóhelyük az az Alsó utca, ahol a szegényebb néprétegek éltek — asztalukról sokszor hiányzik a mindennapi kenyér. A magyar nyelven elvégzett elemi iskola és a négy polgári után gimnáziumba készül, a tanári pálya vonzza. Élete első törése ekkor éri: az impérium-változás nyelvi sovinizmusa lehetetlenné teszi számára a továbbtanulást. Kitanulja tehát apja szakmáját, majd korabeli szokás szerint vándorútra kel, hogy idegen mestereknél bővítse tudását. Utjának állomásai a horvátországi Csáktornya, az ausztriai Radkersburg, majd katonaidejét követően a szlovéniai Pesnica. Visszatérvén szülővárosába, az 1931. évi május elseje jegyzi el végleg a szocialista mozgalommal. A harmincas években agi- tációja révén győz a vörös lista a lendvai választásokon, szakszervezetet, sztrájkot szervez az esernyőgyárban. Az illegális Jugoszláv Kommunista Párt murántűli alapszervezetének megalakulása után 1940-ben párttag lesz. Varga láttatja az 1941—45 közötti időszak ellentmondásosságát: „tény, hogy nemcsak az iitt élő magyarok, ha284
