Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 3. szám - Horváth Sándor: Kire marad a kisködmön? (Adalék a magyar néprajzi kutatás elméletéhez és módszertanához)

gődött, szerződött cseléd, 2. olyan cseléd, aki pénzbeli és természetbeni juttatást kap bérül. A bérért dolgozó cseléd fogalmából viszont kialakult a »béres« (»béres cseléd«) fogalma.” Sápi Vilmos: A mező- gazdasági bérmunkássák jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Budapest 1967. 69.)

6. Sápi Vilmos: i. m. 62., és Berend T. Iván — Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Budapest 1978. 148—149.

7. Gaál Károly: Kire marad a kisködmön? (Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához). Szombathely 1985. 15. (A továbbiakban: Gaál 1985.)

8. Kardos László: Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról. (Szentgyörgy-puszta). Ethnographia 1955. 225—344.

9. Erdei Ferenc: Parasztok. (Budapest é. n.) 152.

10. Erdei Ferenc: Magyar falu. Hasonmás kiadás. Budapest 1974. 119.

11. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Budapest é. n. 136. (Magyarságismeret)

12. Hermann Bausinger: Azonosság. Az újrarajzolt nép. (Hermann Bausinger válogatott tanulmányai). Vál. Voigt Vilmos. Szerk. Verebélyi Kincső. Budapest 1982. 279. (Fcjlcloristica 7.)

13. Uloga zena u tradicijskoj kulturi zemljo- posjednickih dobara. Zena a seoskoj kulturi Pannonije. Zagreb, 1982. 24. (Etnolos- ka tribina — Posebno izdanje)

A kultúrökológiához lásd: Sárkány Mihály: Kulturális ökológia. Világossáq 1979. 564—569.

14. Gaál 1985. 92.

15. A „holisztikus” a görög ,egész’ szóból származik. Holisztikus megközelítés: „a kultúrának egységes egészként való felfogása. A fogalmat J. Ch. Smuts vezette be a néprajztudományba (Holism and Evolution, 1925), elterjedése a funkcionalizmus domináns szemléletmóddá válásához köthető. Használata az angolszász antropológiában azután is fennmaradt, hogy az egységes egész abszolutizált értelmezéséről lemondtak, s mai jelentése nem több, mint a kultúra egészében való megragadásának igénye.” (Sárkány Mihály). Néprajzi Lexikon 2. k. Budapest 1979. 569.

16. ,,. . . az etnosz olyan történelmileg kialakult embertömegként határozható meg, amelynek közös, viszonylag állandó kultúr- elemei (többek között nyelve) és pszichikai tulajdonságai vannak, ezenkívül egységük tudatos, és szintén tudatosan megkülönböztetik magukat minden hasonló formációtól.” (Julian Vlagyimirovics Bromlej: Etnosz és néprajz. Budapest 1976. 49.)

17. Sigurd Erixon: Európai etnológia. Ethnographia 1944. (Klny.)

18. Der Wandel in der traditionellen Bauernkultur — Aspekte einer bäuerlichen Kul- kulpolitik. Agrarische R undschau 1983/1. (Klny.)

19. Hermann Bausinger: I. mű 153. Bausinger felhívja figyelmünket Karl R. Popper értelmezésére, aki „különbséget tesz a ,tör- ténelmiség’ és a »történetiség’ között. Ez pedig teljes egészében elkerülhetetlen; a történeti tudatot nem lehet megkerülni. De hiszen éppen ezt kísérli meg a törté- nelmiség, amennyiben a történelmi változást a változhatatlan törvényekben oldja fel . . .” uo.

20. Der Wandel in der traditionellen Bauernkultur — Aspekte einer bäuerlichen Kulturpolitik. Agrarische Rundschau 1983/1. (Klny.)

21. Gaál 1985. 62.

22. Orvar Löfgren: Szemléletmód-válozások a skandináv etnológiában. Ethnographia 1982. 95.

A skandináv (svéd) etnológiáról lásd még: Nils-Arvid Bringeus: Mai svéd etnológia. Néprajzi szöveggyűjtemény. (Szerk. Tálasi István.) Budapest 1982. 29—59.

23. Gaál 1985. 84.

24. „A törvényhozástól, a megélhetés biztosításának lehetőségétől függően, attól kényszerítve nőttek bele gyerekeik is a közösségi életbe, törvényeibe, a gondolkodás világába” — írja a cselédekről. (Gaál 1985. 53.)

25. ,Kommunikáció’ címszó. Néprajzi Lexikon 3. k. Budapest 1980. 250.

A témakörhöz lásd még: Józsa Péter: Kód — kultúra — kommunikáció. (Tanulmányok). Budapest é. n.; és Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába. Budapest 1977.

26. Gaál 1985. 20.

283