Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Horváth Sándor: Kire marad a kisködmön? (Adalék a magyar néprajzi kutatás elméletéhez és módszertanához)
HORVÁTH SÁNDOR Kire marad a kisködmön? (ADALÉK A MAGYAR NÉPRAJZI KUTATÁS ELMÉLETÉHEZ ÉS MÓDSZERTANÁHOZ) Értékes köhyvet vedlettünk a kezünkbe 1985-ben: Gaál Kárcfly Kire marad a kisködmön? (Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához) című kötetét a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága adta ki Vas .megye Tanácsénak anyagi támogatásával. Az ausztriai, burgenlandi magyarok néprajzáról eddig magyarul szinte alig olvashattunk. A tárgykör irodalmát nem ismertetem, csak Lukács László itt megjelenő dolgozatára hivatkoznék, melyben további utalások találhatók. A .burgenlandi magyarok prózai epikus folklóralkotásaiból összeállított gyűjteményt eddig még nem forgathattunk magyar nyelven. (Az Életünkben a közelmúltban megjelent válogatás e kötetből származik.) Gaál Károly német nyelvű előtanulmányaiban a magyar nyelvű szövegnek csak a fordítását .közölte. A .társadalmi tagozódást tekintve is az úttörő munkák közé sorolható a kötet, hiszen uradalmi cselédektől gyűjtött meséi csak Dobos Ilonának jelentek meg.1 Bár nem bánhattunk mostohán a Gaál Károly gyűjtéséhez területileg is szervesen kapcsolódó, .'gyermekek részére átdolgozott, Vas megyében gyűjtött mesekötetekkel, amelyek Kuntár Lajos munkáját dicsérik.2 Ezekbe a könyvecskékbe elsősorban volt uradalmi cselédektől, napszámosoktól gyűjtött mesék kerültek. Méltó megemlékeznünk név szerint is e vasi mesemondók közül néhányról, akik hangját szerencsére őrzik azok a hangszalagok, mélyeket Kuntár Lajos a szombathelyi Savari Múzeum Néprajzi Osztályának szándékozik adományozni más néprajzi gyűjtéseivel együtt.3 Mayer József például a Szentjpétemfa melletti Csencsi- majorban dolgozott, Kardos (Dóri) Mária uradalmi napszámos volt Csákánydorosz- lón, napszámos volt a Farkasfán eltemetett Nagy Józsefné is, 'Kardos József pedig, aki Mikosdpusztán született, ugyancsak uradalmi cseléd volt. Gaál Károly .kötete érdekes tanulságokkal szolgálhat akkor is, ha nemcsak a fentiekre és olvasmányos stílusára figyelünk, hanem néprajzi tevékenysége elméletét és módszertanát vizsgáljuk, mely javarészt a mű szerkezetében, a ,,szöveg mögötti tartományban” ragadható meg, emellett azonban egyértelműen megfogalmazódik a tanulmány, az elemzés el-elejtett mondataiban, gyakran .teljes (bekezdéseiben. A levonható tanulságok önvizsgálatunk egy .részét alkotják, miivel a (kötetet a magyar néprajztudomány eredményei közé soroljuk. Tesszük ezt azért, mert a könyv a (burgenlandi magyaroktól gyűjtött anyagot tartalmaz, a szerző személyének alapvetően »magyar kötődése nyilvánvaló, s a magyarul írt munka magyarországi megjelenése is bizonysága ennek. Mindezeket pusztán azért hangsúlyozom, hogy alátámasszam az alcím valóságát: ha a Kire marad a kisködmön? elméStetét lés módszertanát gondoljuk végig, akkor a magyarországi néprajzi kutatás helyzetéhez és így a társadalomtudományok közötti helyéhez szolgáltatunk adalékot. Szándékom, hogy elsősorban a nem szakmabelieknek hívjam fel a figyelmét a Gaól-könyrv ilyetén .tanulságaira, hisz a társadalomtudományok öncélú, „elfántcsont-toronyba zárt” művelése egysíkúan, mondhatni csak az peső után köpönyeg” elve alapján szolgálhatja magát a társadalmat, alakíthatja a közgondolkodást. Tapasztalataim szerint pedig a közgondolkodás a néprajzot ma Magyarországon elég erőteljesen romantikus nézőpontból szemléli — hogy rögtön Gaál Károly megfogalmazására is utaljak. A jó cégér a mester munkájának lényegét fejezi ki. Ilyen a könyv címe is. Vágjunk hát mondandónkba in médiás rés: nézzük, mit imand Gaál Károly könyvének címe! 279
