Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Lukács László: Kire marad a kisködmön? (A burgenlandi magyarok folklórkutatásairól)
munkái közülFelsőőri tájszótára a burgenlandi magyarok hitvilágának, szokásrendszerének megismeréséhez is alapvető forrás.6 A burgenlandi magyarság hitvilágának, népdalainak, népmeséinek, népszokásainak és tárgyi néprajzának megismerését elsősorban Gaál Károly eddigi munkásságának, könyveinek köszönhetjük. Gaál Károly a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult néprajzot Viski Károlyinál a háború alatt. Előbb a kiskunfélegyházi Kiskun (Múzeum, majd 1956-ig a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója volt. Ausztriában előbb a burgenlandi magyaroknál végzett többéves terepmunkát, majd előadó lett a Bécsi Egyetemen. 1975 óta a Bécsi Egyetem Néprajzi Intézetének professzora. Gaál Károly a magyar néprajzban megismert terepkutatást, helyszíni adatgyűjtést honosította meg tanítványai körében. Az általa vezetett szemináriumhoz minden évben néprajzi gyűjtés kapcsolódott. A hallgatókkal közösen gyűjtött anyagot falumonográfiák formájában dolgozták fel. Előbb Farkasfa (Wolfau, v. Vas m.), majd Mosontétény (Tadten) néprajzi falu- monográfiáját jelentették meg.7 Gaál Károly kezdeményezte osztrák részről az Eí- nographia Pannonica konferenciasorozatot osztrák, magyar, szlovén, horvát, cseh és szlovák kutatók részvételével. Gaál Károly első Ausztriában megjelent könyve a burgenlandi magyarság hitvilágának feltárása szempontjából alapvető munka.8 A magyar mitológiából jól ismert alakokra (boszorkány, tüzesember, táltos, garabonciás), rontásaikra, az ellenük való védekezésre vonatkozó hiedelemtörténeteket közölt többek között Alsóőrből (Unterwart), Öriszigetről (Siget in der Wart) és Pulyáról (Pullendorf). Különösen figyelemre méltók Gaál Károly könyvében a felső-őrségi magyarságnak a kígyókultusszal, a házikígyóval és a srájtlicsibe rontásaival kapcsolatos hiedelemtörténetei. Könyve csak német nyelven jelent meg, ezért örvendetes, hogy legújabb könyvében a burgenlandi magyarság hitvilágával kapcsolatos hiedelemtörténetek egy része már magyarul is olvasható. A népköltészeti gyűjtés területén is Gaál Károly érte el a legjelentősebb eredményeket: a Felső-Őrségben és Pulyán gyűjtött balladákból, népdalokból, illetve népmesékből két jelentős kötetet tett közzé.9 Tölly Ernő Örömmel énekelünk címmel jelentette meg a Felsőőrben, Alsóőrben és őriszigeten gyűjtött dalokat, ő számolt be a népdalgyűjtések eredményeiről Felső- Őrség monográfiájában.10 Seper Károly alsóőri bakterkiáltásökat közölt.11 Rajtuk kívül a magyarországi tatátok közül Rarsi Ernő publikálta figyelemre méltó népdalgyűjtését Felsőpulyáról i(Oberpul'lendarf).12 A felső-őrségi magyarság jelesnapi szokásrendszere legtöbb elemével a Dunántúl felé mutató kapcsolatokról tanúskodik, de megtalálhatók benne a szomszédos alsó- ausztriai, stájer, szlovén és horvát területekről származó szokáselemek is. Utóbbiakkal azonban nemcsak itt, hanem Dunántúl más területein is találkozunk, de előfordulásuk Nyugat-Dunántúlon és a Felső-Őrségben a leginkább szembetűnő. A felső-őrségi magyarság népszokásait legteljesebben Gaál Károly mutatta be Felső-Őrség monográfiájában.13 Gaál Károly összefoglalása a jeles napokhoz és az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó szokásokat egyaránt számba vette, de nem közölt rituális szövegeket. Seper Károly külön fejezetet szentelt az 'alsóőri népszokásóknak falumonográfiájában. 14 Seper Károly rigmusokat is közölt magyar és német nyelven. Az alsóőri katolikus és az őriszigeti evangélikus magyarság ma is énekelt népies karácsonyi dalaiból a közelmúltban Volly István adott közre egy csokorra valót.15 A ma is gyakorolt népszokások közül az alsóőri legények (fogadók) farsangi tojásgyűjtését és a farsangi fahúzást (rönkhúzást) mutatom be saját gyűjtésemből. Alsóőrben farsang hétfőjén négy fogadó legény, karjukon kosárral, végigjárják a házakat, tojást, fánkot, füstölt húst, pénzt gyűjtenek. Ünneplő ruhában, fehér kötényben, kalapban vannak. Ruhájuk, fokosuk, kosaruk művirággal van díszítve. Azért nevezik őket fogadóknak, mert ők a farsangi bál rendezői, a zenekar falfogadói. Csoportjukat két rongyos, kormos arcú, kezükben seprűt tartó alakoskodó, a szúrva is követi. A szur275
