Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 3. szám - Szabó A. Ferenc: Utazás egy "elfelejtett" tartományban (Burgenlandi jegyzet)

országon is. Természetes az is, hogy minél nagyobb egy nemzetiség létszáma, annál inkább ellenáll az asszimilációs lemorzsolódásnak. Az is valószínű, hogy a kisebb falvakban élő horvátokat később érte el az urbanizáció szele, mint a zömében na­gyobb településeken, közigazgatási központokban (Felsőőr, Felsőpulya) tömörült ma­gyarokat. Hogy milyen más — például társadalomlélektani — tényezők hatása érvé­nyesül még Burgenlandban, arra egy futó látogatás nem adhat választ. Azt csak a helyi értelmiség tárhatja fel. A két szomszédos ország között gyümölcsözően fejlődő gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok hozzájárulhatnak a kisebbségi ma­gyarság öntudatának, önértékelésének megerősödéséhez és megszilárdulásához. A két ország határa mentén béke és nyugalom van. A Léka és Rohonc (Rechnitz) között kanyargó országút keresztülszeli a Kő­szegi hegységet, amelynek nyugati, nagyobb része Ausztriához tartozik. A 800 méter magas hágótól — ahol a fasizmus elleni harc burgenlandi mártírjainak a hegység jellegzetes palakőzetéből épült emlékhelye található — félóra alatt felsétálhatunk az frottkőre (Geschriebenstein), amely nemcsak a tartomány, hanem a mi Dunántúlunk legmagasabb pontja is. Közelében, fiatal fák, bokrok között áll a szikla, amelyre egylkoir felvésték a három betűt. C. B. E., azaz comes Batthyány Elemér. Itt volt a Batthyány és az Esterházy birtok határa, a hegység mélyéből előbújt kőszikla ter­mészetes határkőül szolgáit. A csúcson, még osztrák területein, kopott kis kilátó van, amelyen német nyelvű tábla tudatja, hogy „Az Irottkőn, Burgenland legmagasabb pontján vagyunk, a tengerszint felett 883 méter magasságban. A kilátót Rohonc la­kosainak megbízásából Josef Varga építőmester emelte 1913-ban. Felújította 19b’2- ben Rohonc község.” Közvetlenül a kilátó alatt van az országhatár. A ritkás erdőt mindkét oldalon néhány méterre kiirtották, a határvonalon egyszerű drótkerítés hú­zódik, a kerítésen kis kapu lakattal. Rajtunk kívül egy lélek sincs sehol. Csend van. A toronyból messzire vág a tekintet. Nyugat felé erdős fennsík terül el, kelet felé hazalátni Magyarországra. A mélyben Velem háztetői piroslanak.

Next

/
Thumbnails
Contents