Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Csiki László: Második félig nyílt levél (vers)
CSÍKI LÁSZLÓ Második félig nyílt levél Visky Árpád, elcsapott színész, elhagyott barát, tegyünk érted egy verset — egy kérdést legalább. Ez a címre küldött névtelen halál kinek szól végül is? Mindeniknek? Nem állt az az ág túl magasan? Nem volt a hó túlságosan hideg? Az út hosszú, és rövid az idő. Igaz valami, valahol — és nem hiszed. Igaz, hideg az otthon, a cella-cement is, a tiltott színpad: sötét szájüreg. Kimetszett nyelveként dohált városszerte téged is véresen a régi lendület. Talán az Öskőnél a nézőtér hava ma nemcsak néma, 'hanem már holt süket? Lehet, hogy kölcsön ci ga re tta-pénzb ől vásárol vasárnap valaki kötelet? Zárva minden, a bolt, a szív, a föld, csak a színház nyit: ötvenes öregek játsszák el kisdiákoknak újra az ünnepi, a hősi komédiát —és az ügyeket? No ennyi. Utálhatod, szidhatod: tied. Becsületből ennyire tellett valakinek: ellopni a függönyhúzó zsinórt, mint remélem, hátha bár egy este nem játszanak ilyet. Nyíltak, üresek, feketék egy percre a színek. Valami igaz valahol. És nem hiszed. 1986. január 16—17. 260