Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 3. szám - Páskádi Géza: Lélekharang (dráma I. rész)

LIBÉNYI: Most épp Mayer Sámuel sza­bómesternél Leopoldstad than. KAPITÁNY: Talán Sámuel Mayer vagy nem? LIBÉNYI: Mózes vallásé volt, Mánma- rosból származott... KAPITÁNY: Becsben él, tehát nem Ma­yer Sámuel, hanem Samuel Mayer. Mi­lyen utca? LIBÉNYI: Josephi-gasse. Külváros... KAPITÁNY: Gyerünk, gyerünk! Ház­szám? LIBÉNYI: Nem tudom, uram. KAPITÁNY: Ezt se tudja, ezt se! (A le­vegőbe ütve panaszkodik, minden egyéb ingerültsége előtör.) LIBÉNYI: A műhely közel volt a szállá­somhoz. A házat megjegyeztem ... KAPITÁNY: Azelőtt hol dolgoztál? LIBÉNYI: Pesten ... KAPITÁNY (szavába vág): A bécsi mun­kahelyedről ibeszélj! LIBÉNYI: Hidny — szabómester, Ba- ahensitnasse ... KAPITÁNY: Morva, mi ? Bécs befogad titeket, tárt karókkal... kaptok munkát, kenyeret — és tessék. Gyilkosok. Mor­vák! LIBÉNYI: Én magyar vagyok, uram. KAPITÁNY: Annál rosszabb! Hát még kinél? LIBÉNYI: Prohaska . . . KAPITÁNY: Megint egy cseh, vagy szlo­vák, na tessék! (Az összetekert papírral combját ütögeti.) LIBÉNYI: És Gunkel ér ... KAPITÁNY: Végre Becsben egy oszt­rák! LIBÉNYI: Uram... KAPITÁNY: Mi (bajod? LIBÉNYI: Azt tetszett mondani rám, hogy gyilkos ... KAPITÁNY (szavába vág): Azok vagy­tok egyszálig! LIBÉNYI: Akkor hát... meghalt? (Szin­te remeg.) Meg? KAPITÁNY: Ne csörögj! Szétrepeszted a dobhártyámat! A szálláshelyeden kikkel laktál? LIBÉNYI: Egy pékkel és ... KAPITÁNY: Hogy hívják? LIBÉNYI: Bizonyos Gerzson ... KAPITÁNY: Persze magyar. LIBÉNYI: Az. KAPITÁNY: Hát még? LIBÉNYI: Egy kárpitossegéddél. Hansi- nak hívják. Német, vagyishát osztrák. KAPITÁNY: Nocsak: már egy osztrák is kap munkát Bécsben ... nemcsak a jö­vevények? LIBÉNYI: Nem kéne itt nékem munka, ha a hazám hazám lehetne. KAPITÁNY: Fogd foe a pofád! (Kitör. Megnyugszik.) Hogy-hogy nem tudod a lakótársaid teljes nevét? LIBÉNYI: Inkább csak hálni jártunk oda. Legfennebb vasárnap váltottunk né­hány szót. Meg húsvétkor. Ünnepnapo­kon. Ágyra jártunk mi oda. Volt váltá­sunk is ... éjszakások ... KAPITÁNY: Kicsodák? LIBÉNYI: Azt hiszem, szenesek ... vagy kéményseprők... KAPITÁNY: Holdkóros kéményseprő, mi? Lunátikusok! LIBÉNYI: Hajnaltájt még álmos vol­tam ... csak annyit láttam, hogy korrno- vagy feketék ... KAPITÁNY: És ha szerecsenyek vol­tak? Vagy s zerecseny kéményseprők, mi? (Felnevet.) LIBÉNYI (elengedi maga elé): Csak áll­tak ágyaink előtt 'kora hajnalon, hogy adjuk már át... Egyszer meg is ijedtem, ahogy a szemem kinyitottam ... Néztem rájuk... honnan jöttek? Nem jutott eszembe... KAPITÁNY: Ne hantázz, Libényi, ne hantázz! (Más hang.) Ez a Mayer, Qz a szabó, ez tehát zsidó volt? LIBÉNYI (bólint): Izraelita volt, uram. KAPITÁNY: Volt még segédje, inasa? Beszélj, beszélj! LIBÉNYI: Nem volt, uram, szegény mes­ter volt. KAPITÁNY: Zsidó és szegény? Hogy­hogy? LIBÉNYI: Nem tudom, uram, ez sze­gény ember volt. KAPITÁNY (mint aki tehetetlen): Me­gint nem tudom. Újra, századszor is: nem tudom! (Más hang) De ez a Hilde mégiscsak nála szolgált, tehát volt cse­lédje. LIBÉNYI: Távoli rokona... KAPITÁNY (lecsap): Féltékeny voltál Hűdére is, igaz? LIBÉNYI: Én? Hogy én? (Zavart.) KAPITÁNY: Nem iís én. Volt időd csa­varogni, mi? 200

Next

/
Thumbnails
Contents