Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Fekete Mária: Thracia Pontica III. (Konferencia a görög gyarmatosításról)
A kelet-balkáni eredetű egyélű, ívelt hátú rövidkard, a „Sichelsehwert” Szlovéniában, Istriában és Pioénumban is megtalálható. A méretei miatt a gyalogos harcban szerepet kapó fegyver néhány helyen — a léletkombináció alapján — lovas temetkezésekből került elő: pl. Sof.ronievo, Balta Verde, Vaskeresztes és Fehérvárcsurgó sírjaiból. További görög kapcsolatra utal az egyik soproni edényre karcolt „Omphalosz-kő”, vagy „idol”-szállítási jelenet. Ez az ábrázolás kapcsolatba hozható a francia- és németországi arany kúpokkal, amelyek alapján a mondái hyperboreusok földjét a Kö- zép-Dunamedencére teszik. Mint láttuk, a Dunántúlt több irányból, más-más intenzitású hatás éri a koravaskorban. Stane Gabrovec szerint a dél-kelet-alpi lelőhelyek Itália felől, a pannoniaiak Görögországból kapnak erős impulzusokat. Mai tudásunk szerint területünkön mind itáliai, mind görög hatásokkal számolhatunk: Adriia-parti, al-dunai és középső-balkáni közvetítéssel. Az egyes elemek érkezésének útvonala ma még nem határozható meg teljes biztonsággal. Pl. nem tudjuk, a dunántúli lóalakokkal díszített fedő a Balkánon átjutó görög, vagy a geometrikus görög hatásra kialakult etruszk előzményre vezethető visz- sza. Mindenesetre erőteljesnek látszik a Basarabi és rokon kultúrák elterjedési 'területének útvonala a Duna, a Dráva-Száva völgy mentén, mely utóbbit nyugaton a „Bo- rostyánkő”-út keresztezi. (Néhány lelet alapján a dunai vízi út, vagy a part menti közlekedés miatt a Dunántúl északi és keleti része is bekapcsolódik dél-keleti irányú kölcsönös impulzusok vonalába — Százhalombatta, Behérvárosungó, Süttő, Gemein- lebarn.) Ez a közlekedésföldrajzi tény vihet közelebb bennünket a kérdés megoldásához. Anyagunk itt kapcsolható a görög gyarmatosítás kérdésköréhez. A keleti görög területen az ión szigetek (Szamosz, Délosz, Ohiosz) voltak a fémművesség központjai. Ez a fejlett ipar az érclelőhelyekben szegény szigeteken kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat feltételez. A Fekete-tengeri érdeklődésüket — amelyet az Argonauta-monda és az „Argonauta-út” ieletanyiaga őrzött meg számunkra — a kaukázusi, az erdélyi és talán nyugat-mlagyarországi—burgenlandi vas-, réz- és aranybányákról szóló ismereteikkel magyarázhatjuk. Az archaikus-kori fő gyarmatosítási mozgalom Tbrákia, a Propontis, a Feketetenger partvidéke, Dél-Itália és Hispánia felé irányult, ennek következtében kereskedelmi központokat (emporion) és gyarmatokat (apóikra) alapítottak. Ez természetesen hosszú folyamat, melyet az 'ismeret-szerzés időszaka előz meg. 'Talán ezzel magyarázhatók a távoli érclelőhelyek és fémfeldolgozó központok kapcsolatai: a Kauká- zus-vidék, az Al-Duna környéke, a kisázsiai tengerpart és az Alpokalja között. Ez a tarka kép 1 e. 600 körül, vagy kevéssel utána egyhangúbbá válik. A Dunántúl lelet- anyagában hosszú időre megszűnik a több irányból érkező hatások jelentkezése, a 6. század közepétől viszont a helyi műhelyek — elsősorban a nagy ötvösközpontok: Ve- lem-Szentvid, Celldömölk-Sághegy. Nagyberki-Szalaosfca, Keszthely-Apátdomb — eddig nem tapaszból felvirágzásának lehelünk tanúi. 173 Kultikus oszlop szállítása: Sopron-Várhely 140. halomsír.
