Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Fekete Mária: Thracia Pontica III. (Konferencia a görög gyarmatosításról)
FEKETE MÁRIA Thracia Pontica III. KONFERENCIA A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁSRÖL — SZOZOPOL, 1985. Október 6—12. között rendezte meg a Bolgár Kulturális Bizottság, a Bolgár Tudományos Akadémia, Burgasz megye Tanácsa, a szozopoli Városi Tanács és a Tengeri Történeti és Vízalatti Régészeti Központ a III. tengerparti thrák konferenciát: „Thrákok és a görög kolóniák (ii. e. 7—5. század)” címmel. A I. konferencia 1979-ben volt, témája: „A Fekete tenger és a mediterrán világ”, a II.-at 1982-(ben rendezték: „A ten- gerpati thrákok és szerepük az ókori világban” címmel. A III. konferencia résztvevői: angol, francia, olasz, görög, amerikai, szovjet, holland, bolgár, román, izraeli, cseh és magyar kutatók három fő kutatási terület újabb eredményeiről — régészet, nyelvészet és búvár-arohaeológia — tartottak előadásokat. A régészek a Fekete tenger partján megjelenő keleti görög kereskedők, majd gyarmatosítók, ill. a helyi thrák törzsek településeit, temetkezéseit mutatták be. A kutatók egy része szerint a bennszülött thrák törzsek önállóan léptek a polis-fejlődés útjára és a thrák telepek mellett létesültek — az elsősorban kereskedelmi célokat szolgáló — görög kolóniák. Előadást hallhattunk az itáliai és Fekete-tengeri kapcsolatokról is. A milétoszi alapítású Apollonia (=Szozapol) leletanyagában az anyaváros kerámiái mellett rhodoszi, számoszi, chioszi anyagot is italálunk. A régészeti leletanyag, a különböző feliratok bepillantást engednek a terület vallási életének fejlődésébe is. Pl. sajátos, a kisázsiai kultuszokkal rokon Apollon-kultusz alakult ki. A naptári ünnepek szokásaiban a Fekete-tenger partján — éppúgy, mint Krétán és a kisázsiai tengerparton — szerepet játszottak a gömb-alakú „vízikövek”, kavicsok. A helyi törzsek későbronzkori-vaskori kerámiája nagy területeken mutat közös vonásokat. A kézzel formált, durva felületű, vastag falú, szalag-füles csészék, az ujjbenyomással tagolt plasztikus bordadísz egyaránt megtalálható a Balkánon, az Al-Dunavidéken és a Kárpát-medencében. A kisázsiai tengerpart és a görög szigetek amphorái (Chiosz, Klazomenai, Sza- mosz) jól felismerhetők Itáliában (Gravisca, Tarquinia, Vulci, Cerveteri) és a Fekete- tenger partján (Apollonia, Histria, Olbia, Pantikapaion stb.) is. A nyelvészek nehéz feladat előtt állnak, hiszen a thrák nyelvből csak a helynevek, ill. egyes istenségek, királyok nevei maradtak fenn, görög közvetítéssel. A földrajzi nevek egy részénél a mai névhasználatban is felismerhető az eredeti tő. A tanácskozás harmadik, a kutatók jelentős számát foglalkoztató kérdésköre a tenger alatti arohaeológia volt; ezen belül is legtöbben a különböző anyagú (fa, kő, ólom), korú és típusú, a hajózás és egyben a kereskedelem fontos bizonyítékául szolgáló horgonyokat mutatták be. A gyakorlati célon kívül bizonyos kultikus szerepük is volt, ezekre utalnak előfordulásaik az egyes keleti templomokban (pl.: Ras Samra, Ugarit, Byblosz, Abusir). A szimpózium során megtekintettük a szozopoli múzeum régészeti anyagát, kirándultunk Várnába, ahol — többek között — megcsodálhattuk a híres rézkori temető aranykulcséit és meglátogattunk — Kaliakrán — egy görög alapítású, majd római és bizánci periódusú lelőhelyet. A rendező szervek és valamennyi bolgár kolléga a konferencia egy hete alatt mindent elkövetett azért, hogy munkánkat zökkenőmentesen végezhessük. A hamar kialakult baráti légkört a gyönyörű tengerparti környezet is elmélyítette, szorosabbá és 171
