Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Kompolthy Zsigmond: A rejtőzködő főmű (Néhány szempont Krúdy Boldogult úrfikoromban című regényének elemzéséhez)
betoldás: „mint később mesélték”, „mint Ikésőbbi éveiben erről az eseményről megemlékeztek” stb. Van azonban egy rész, amely a regényre reflektált formában megismétli s vendéglői párbeszédek dramaturgiáját: egyszer csak félbeszakad a narratív hang, és Spatz, a kesztyűs veszi át az elbeszélés fonalát. Spatz, akár a borbély, egyszerűen közbevág, és már-már ragaszkodik hozzá, hogy ő mondja tovább a történetet: „— Nyílt az ajtó — mond 19.. esztendő egyik böjti napján Spatz”37* stb. Krúdy, akár az elnök, félbeszakítja Spatz elbeszélésének ismertetését: „Azt hiszem, az olvasók megértését, helyeslését érdemiem, ha Spatz visszaemlékezéseinek a közlését abbahagyom .. .’,35 Ez a formaelv összefügg a történelmet epikus romhalmazként felfogó ábrázolás- móddal. „Magyarországon vagyunk, mindenki úgy hamisítja a történelmet, ahogy akarja” — mondja a „Szerkesztő” a regényben.36 A legvégső szó itt is az Inkognitos eljárásé; már maga a történet elmondása, hitelessége is bizonytalan. Voltaképpen az egész regény kerül így inkognitóba. Maga a regény is a haláltánc ritmusára lejt, a végigvitt anekdotikus ábrázolás egyben e regényforma temetése. Pesti regény Irodalomtörténetírásunik37 általában az ún. „pesti regények” körébe utalja a Boldogult úrfikorombant, kérdés: jogos-e ez a besorolás? Ha tisztán .annyi a.felosztás alapja, hogy a cselekmény, mint társaié (Hét bagoly, Asszonyságok díja, Bukfenc stb.), Pesten játszódik, elfogadható ez a kategória. Ám véleményem szerint a pesti regény kifejezés többet, szellemibbet jelent, mint az irodalomtörténetben szokásos, ezért röviden vizsgáljuk meg a kérdést. A kérdés: megírták-e Pest regényét? Ezt a kérdést Ady tette fel a Vörös postakocsi megjelenésekor, 1913-ban. „Nem, ez még mindig nem Budapest regénye, ez a könnyes, drága, gyönyörű könyv sem az.”38 Mit értett Ady ezen a regényen? Olyan átf ogó társadalmi elbeszélést, „hogy egész mai Budapest alj ásod jék benne.”39 Ez a nagyregény, melyben olyan nyilvánvaló szerepet játszana a Város, mint pl. Balzac műveiben, mindmáig nem született meg irodalmunkban, és most már valószínűleg nem is íródik meg soha. (A Város könyvét novellákból fogják összeállítani, melyeket többnyire Mándy vagy Qttlilk írt, utóbbitól a Rakparton mindezideig a legszebb Budapest-áhrázolás.) Ilyen értelemben nem Pest regénye a Boldogult úrfikoromban sem. Az egész írás légkörét áthatja valamiféle patriarchális szellem. Ezek a városlakók mindannyian ismerik egymást, úgy ülnek oda, szólnak át egymás asztalához, mintha csak órákra váltak volna el. Pista úr, az elnök, kedélyes természetességgel áll meg Kacskovics asztala mellett, és érdeklődik a középkorú úriember életének legnagyobb, intim problémája felől: „Hogy állunk az alvással, Kacskovics öcsém?”40 De azt lehet erre mondani, hogy az említettek valamennyien törzsvendégek a Bécs Városában. Hasonló jelenet játszódik le a villamosúton is, a .kalauzról (akit Kacskovics szivarral 'kínál) kiderül, hogy Podolini földije, és máris megindul a barátfcozás a két felvidéki között., A nagyváros ábrázolásának megszokott, elidegenedett vonása csak Kacskovics mamájának eltévedéseikor jelenik meg: az asszony ,*már húsz év óta nem hagyta el lakását, mióta egyszer séta közben eltévedt az újonnan épült Belvárosban, és a kon- fartáblis bámészkodó szemeket vetett rá, amikor egy utcanevet és egy házszámot diktált, neki. Az öreg asszonyság a legkülönbözőbb kalandok után került vissza otthonába, és fogadalmat tett, hogy egyetlen lépést sem tesz ebben a városban, ahol tudtán kívül új neveket adtak az utcáknak, új házakat építettek, új boltokat nyitottak, anélkül, hogy kellő időben értesítették volna erről a régi bennszülött lakosságot.”41 Ez az új, elvarázsolt nagyváros még romantikus, szubjektív nézőpontból ábrázolódik ebben a szövegben. A valóban modem, „objektív” és éppen ezért igazán fenyegető városleírás az omnibuszúton jelenik meg: (Ijesztő ennek a szövegnek a hasonlósága 166
