Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Pomogáts Béla: Lengyel József (tanulmány)
raszt” nem -képes elegendő ellenerőt kifejteni ezzel ,az önkényes és (kíméletlen magatartással szemben. Ezért András sem támaszkodhat Jevszejjel szemben Miskára, miközben elutasítja a kegyetlenséget, nem találhat hatékony védelmet annál, aki maga is védtelen. Ezért választja Najdát, a kutyát, majd miután -ezt az -erdőkerülő megöli, az erdei m-agányt. Választása jelképes értelmű, a helyét ikerpső száműzött elveti a megromlott .társadalmat, de -nem találhat otthonra a -paraszti faluközösségben sem. Helyettük választja a romlatlan természetet, amely a társadalmi viszonyok elfajulása idején talán -egyedül teszi lehetővé az -emberi szuverenitás fenntartását és védelmét. Az elbeszélés írójának értékszerk-ezetét a szereplők -egymás közötti -viszonya alakítja ki, s e viszonylatrendszer nyomán jön létre a történet epikus szerekezete. Az Igéző öt jól elhatárolható szerkezeti egységre bontható, s mindegyik egység középpontjában a történet valamelyik szereplője, pontosabban -az általa -képviselt értékelv és magatartásforma áll. Az első és az ötödik egység a tulajdonképpeni cselekmény kerete, a második egység központi alakja Miska, -az -epikus -anyagon az ő paraszti nyugalma ömlik -el,' a harmadik egység központi alakja J-evszej, a cselekmény az á-ltala képviselt kíméletlenséget mutatja be, végül a negyedik szer-keze,ti egység központi alakja N-ajda, a kutya. A történetnek ez a szakasza -mutatja be azt a tragédiát, amelyet a védtelen életre -támadó kegyetlenség okoz. Az epikus -keretben található három szerkezeti egység ábrázolja -azokat -a lehetőségeket is, amelyek között a száműzött Andrásnak választania kell. Az első -lehetőség az „örök -paraszti” -közösséget, -a második az elfajult hatalmat, a hia-rmad-ik -a romlatlan természetet mutatja be. Lengyel József tolla nyomán valóságos epikus „triptichon” jön létre: a társadalom és a természet között a hatalom -éles színekkel festett képével, -amely bizonyára nem véletlenül -került a középső helyre, minthogy a „személyi kultusz” korában -a hatalom valóban befolyása alá vonta, legalábbis -befolyása alá akarta von-ni az egész emberi életet, -a társadalmi és a természeti embert egyaránt. Az Igéző hármas belső tagozódást mutat, ezen a tagozódáson belül -a cselekmény fokozatosan mind -mozgalmasabbá válik. A Miska alakját, az erdei munkát bemutató szerkezeti egység -még szinte ál,lóképszerű, epikus elemei között az (idillinek is fontos szerepe van, -a Jevszej alakjával foglalkozó másodi-k egység már mozgalmasabb, kegyetlenebb, a N-ajda szomorú sorsát ábrázoló -harmadik -egység pedig már igen feszült, felépítését az állandó ellentétezés szabja meg. A cselekmény fokozódó mozgalmassága drámai jellegűvé teszi -az epikus szerkezetet, ez az -epikai „dramaturgia” az Andrásra kényszerített választás erkölcsi felelősségét hangsúlyozza. A két szerkesztési elv — -a péld-ázatos értelmű hármasság és a drámai feszültség fokozása — -kiegészíti egymást: az első az emberi személyiség és külső világ (társadalom, hatalom, természet) viszonyát -méri fel, -a második az emberi személyiségben zajló -küzdelmekre világít rá, -a két rendező elv együttműködése -pedig -az író személyes sorsának, egyszersmind a szocialista társadalom történetének -egy súlyos konfliktusát mutatja be, választ keresv-e a -konfliktlos zaklató erkölcsi kérdéseire. Az Elévült tartozás nov-ellái természetesen nem azonos értékűek: va-nnak közöttük művészileg formált -elbeszélések és vannak olyan írások, -amelyek pusztán dokumentatív anyagot nyújtanak. Lengyel bennük került szembe életének talán legfontosabb élményével — az önéletrajzi elbeszélések -innen nyéri-k -empirikus gazdagságukat. Első -korszakának elvonatkoztató hajlamával szemben most -a valóságból építkezett, tapasztalatainak bőséges tárházából válogatott. „Az elmondás helyett a megmutatásra kell -törekedni” — -mondta ő -maga is. Mégsem rekedt meg a dokumentum színvonalán: a novellafüzér -legjobb darabjaiban tovább alakította az élet által egyébként is tipizált jelenségeket, sorsakat és történeteket, sőt nemcsak alakította, morális kategóriák elemzésévé -is mélyítete őket. Különösen az Elejétől végéig, a Kicsi, mérges öregúr, a Sárga pipacsok és az Igéző mutatja -az írói formálás, a jelentés gazdagításának jegyeit. Az Elejétől végéig -a -megmaradást és emberi -életet jelképező, -kenyér motívuma köré szervezi az átélt sors és szenvedés jeleneteit, a Kicsi, mérges öregúr valódi drámai feszültséget -teremt, a Sárga pipacsok meditativ -lírában foglalja össze a megpróbáltatásokat, az Igéző pedig az elbeszélés -belső arányaiban, a személyesség 140
