Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: "Felséges Monárcha!..." - Bátor. Fejezet egy társadalomrajzból

Ám az igazi segítség Napóleon kontinentális zárlata. Ez Európa kereskedelmének elsatnyulását, s a gazdaság összeroppanását jelentette volna —, ha egyáltalán megvalósul. De nem jött létre igazán sohasem, mert annyi érdek szólt ellene, hogy Napóleon összes katonája sem lett volna képes elállni a csempészu takart. És az ellenőrzést éppen a Habsburg-birodalmon, pontosabban, Magyarországon és a Balkánon keresztül lehetett legjobban kijátszani.

És ez a felívelő gazdasági folyamat -lendíti -meg Bátort is a XIX. század elején. Földesúr és városi közösség ekkor kezd elkeseredett harcba a szántó-, dohány-, diny- nye- és kenderföldeként, a piac, a vásár, az őrlés, a hús- és italmérés díjaiért. Mert most mindebből jó pénzt lehet húzni — legfontosabb azonban e huzamos gazdasági föllendülés társadalmi hatása:

A föld népe a legsivánabb .időszakokban is megtermelte a szükséges élelmet, előállította a lakást, bútort, ruhát, vagyis megteremtette életkereteit, a kor szintjén — s a bátori polgár, élvezve a dús múlt sokszor már csak hagyományokban, tudatban, idegekben megőrzött emllékeit, mindig valamivel a kor szintje fölött. Ez a szint válik anapóleoni -háborúk idején alappá, -kiindulási ponttá, ahonnan elrugaszkodni” lehet. S a város nem is hagyja kihasználatlanul: nagyobb házak épülnek, beléjük -több és új bútor kerül, bővítik -ruhatárukat — de újítják szerszámaikat, növelik állatállományukat, -termelésüket. S ha valahol az anyagi szint emelkedik, vele nő a kulturális igény, hiszen hagyományaink nem a lexikális, hanem az audiális önképzésre épül- lajbijait, a főkötő mellé -használatba kerül (vagy újra föltámad) a párta, -több zsinór és pityke jut a férfiak dolmányéra, -szaporodik -a firisztő tekenők és firidő kádak száma, stb., stb. S mert a könyvekben -található szellemi étkek -iránt egyelőre kicsi az igény, -hiszen hagyományaink nem a lexikális, hanem az audiális önképzésre épülnek, megnő a vándorénekesek, mesemondók, balladások ázsiója.

Ám a nagy föllendülésnek rossz következményei is akadnak. A fényűzés néha túlságig, a gazdaságfejlesztés rovására -megy: ez tűnik elő például a -jászsági katonai kerület ismétlődő korlátozó rendelkezéseiből. A nők -kényelemszeretetéhez, valamint a gazdagoddá' lehetőségéhez csatlakozik az egyke: ez tűnik elő a korabeli bátori anyakönyvekből. A leg általán osab b és legzüllesztőbb hatása azonban mégis az italnak van. Az ital korábban csak a felső rétegek „kiváltságának” számított, ebben az időben azonban rendszerint -a napszámosnak is futotta -annyira, hogy vasárnaponként amúgy istenigazában lerószeg-ed-jék. S ha megtette vasárnap, kívánta hétköznap is. S ha a pénz elfogyott, a hitványabbj-a vitte a szerszámot, a jószágot, lekötötte a lábon álló termést, vagy csak egyszerűen felíratta a kontóra. Országszerte sorakoznak az adatok, hogy hány kisgazdaság -romlott 1-e, hány család ment tőnkre a féktelen ivószat miatt, amit a lelkiismeretlen kocsmabérlők -nem gátoltak, hanem éppen szítottak. Még pu-sz- títóbbak -azonban ,az -emberi minőségben bekövetkezett károk: aki részeges, az fölrúgja az emberi, családi, közösségi normákat, s így értéktelenné, sőt, teherré válik a társadalom számára, amellett, hogy élettanilag is károsodik, főleg utódaiban, azaz, gyermekei gyenge testalkatában, csökkent szellemi képességében.

Hanem az általános következmény -mégiscsak az, hogy a mintegy három évtizedes európai gazdasági fellendülés magasabb szinthez szoktatta -az ország társadalmát, s mikor a tizes -évek legvégén -elérkezik az általános béke túltermelési válsága, akkor erősödik föl nálunk a francia forradalom szellemi hatása. Minden gazdasági válság a gyengébbeken csapódik le: ők vannak az -ostor végén. Európának újra kevesebb áru kell, -minek -következtében újra fölmagasodn-ak az országot körülzáró vámhatárok, s a magyar mezőgazda, de vele az összes többi -réteg és osztály, zsírjában fulladozik: így jut el az ország társadalma a mindent -megújítani, korszerűsíteni -akaró -reformkorba. A reformkor nem keveset tesz -gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, egészség- ügyi, oktatási téren, legfőbb műve mégis a haladással egybekapcsolt korszerű nemzettudat kimunkálása. Ez a hagyományokon épülő, mégis modern tudat fejeződik ki 1848 március tizenötödikében. Vagyis a XIX. század közepére a nyugat-európai fejlődés mindkét főága „beérkezett” hozzánk. Előbb, sajátos módon, a gazdasági fellendülés, aztán a szellemi -megújulás.

113