Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 11. szám - Nino Nikolov: Várlak, Gyöngéd jel, Különbözőképpen térünk vissza,*** (versek) - Utassy József fordításai

Különbözőképpen térünk vissza

Nézegettem az utakat, a felhőket, a hegyeket, síkságokat, a tavakat.

Lassan a föld egy lekerekített gömb lett — hogy megértsem, sorra bejártam azt.

Tudtam ezt már a leckékből, igen, a Fiúgimnáziumból tudtam, ám ez érzelmek nélküli tudás volt, iziben bemagolt anyag magolós osztályunkban.

Én ma sem mondok mást, mindig csak ugyanazt, ám e tudás már az én tudásom.

Egyformán indulunk, de nem úgy térünk már vissza Dunához és Sztara planinához.

Belőlem most az szól, ami próbát kiállt, amit éreztem — még hangot keres.

És a világmindenség únott, közönyös csupán, mint osztályunk, a magolós, szeles.

* * *

Fölszívom ón, de a kín csak — hallgat,

Miként ember — gyűlölöm őt már majdnem. S csak amikor keserű lesz, hamvadt, akkor értem meg, hogy hiába minden.

Beszélni kezd — gyorsröptű kéz villan, ábrázolja a belémívódottat.

Költószet-e? Egyszerűen így van!

Az élet elvesz. És az élet ad.

Utassy József fordításai