Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám - KÜLFÖLDI MAGYAR KÖNYVEK - Fodor András: A szombathelyi székházavatásra
FODOR ANDRÁS A szombathelyi székházavatásra Bár a közelmúltban, nagyabb nyilvánosság előtt (a rádióban) már idéztem, nem állhatom meg, hogy ettől az alkalomtól ösztönözve, perorációkónt is ne emlékeztessek ismét Fülep Lajos figyelmezetető szavaira: ......a jövőt ugyan nem jósolhatjuk m eg, de reméljük, hogy a művészetet létrehozó vágy nem hal ki az emberekből. S ez az igény nem esztetizmus, mert a művészet mai luxuslátszata hamis. Ha meglátjuk majd, hogy a művészet mennyire benne van az életben, nem érezzük túlzásnak a tételt: nélküle az élet nem ér egy hajítófát sem.” Manapság, amikor sietős köznapjaink szinte megállíthatatlanul sodródnak, zuhannak a praktikus érdekek, a pénzre váltható gyakorlatiasság lejtőin, tehetetlen súlyukkal gyökerénél vágva el minden organikus színt, kedélyt, alkotó eredetiséget, többszörös öröm részt kapni ilyen ünnepi eseményből, amikor egy nagymúltú város felelősséget és áldozatot vállalva, új otthont ád a benne, körülötte élő alkotóknak. Kell-e mondanom, milyen nagy szükség van, éppen a centrumtól távolabbi régióban, a szellemi emberek egymásra találására, a társművészetek lehetséges közös műhelyére? Ami saját céhemet illeti, a csaknem 600 taglétszámú írószövetségből alig több mint kilencvenen élnek Nagy-Budapest körletén kívül. S bár a tagság átlagélet93
