Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 9. szám - Pete György: Rózsa Béla (1936-1985)

— Toldd — iker ékítetté feléin ajkaival a szét 'Váci.

— Toldi — súgtam feléje fólszegen, mint aki megiindultsógát, örömét sem elrejteni, sem megmutatná nem tudja.

Korai halála után Simon István rendezte kötetté (hátrahagyott prózai írásait. S a megimduűtság újra 'elszorította torkomat: a könyv dime Toldi feltámadása lett.

*

Veres Péter, Szabó Pál, Tersánszky Józsi Jenő, Fodor József — s még oly sokak — hozzánk intézett szavai egyre halványulnalk. Egy-egy mondatuk, gondolatuk, jellegzetes gesztusuk rögződik csak emlékezetünkben, önmagunkról is, valóságunkról és irodalmunkról is többet tudhatnánk és többet továbbíthatnánk, ha jobban odafigyelnénk az írók és olvasók találkozódra, rögzítenénk az ott elhangzottakat, megőriznénk kiemelkedő gondolkodóink és művészeink emlékeit. S figyeljük: mit visz magával az olvasó, s mit az író, s ki mint él a kapott ajándékkal.

Rózsa Béla (1936—1985)

Valami véget ért. Mi, ittmaradtak: barátai, tisztelői, munkatársai, csak döbbent megrendülésünkről adhatunk hírt, a fájdalmas hiány azonban szélesen gyűrűzik tovább térben és időben, ahogy a vízbe vetett kő keltette hullámok fodrozódását az is kényszerül észrevenni, ki — távol ülvén — a csobbanást nem hallotta.

Halálával megyénk tudományossága a Pável Ágoston és Bárdosi Németh János teremtette hagyomány méltó folytatóját; a nyugat-magyarországi régió irodalmának, művelődéstörténetének kiváló ismerőjét, tudós kutatóját gyászolja. Szerkesztőségünk páratlanul sokoldalú, felkészült kollégát, igaz barátot; íróbarátaink, kivált a fiatalabb nemzedék pedig figyelő szemű, biztos ítéletű szerkesztőt, segítő, buzdító szavú mentort veszített. És tüneményes, varázslatos embert.

Azok közül való volt ő, akik közelében felforrósodik a levegő, akik társaságában kisimulnak az arcokon a ráncok, mosolyra nyílik az összepréselt száj, s mint borban a gyöngy feltör, sziporkázva pattan elő az éle, s kiknek asztalához elegáns méltósággal ülnek le a valóban bárbajképes gondolatok vigyázva, nehogy háttérbe szorítsák a szívközeli hangokat.

Mint végtelenített szalagra rögzített film, pörög az immár változtat863