Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Thomka Beáta: A rövidtörténet műformája és típusai (tanulmány)
és a lírai fogalmai alól, s csak közvetetten vonatkoztatható rá Eberhard Lämmer-t- nek a Bauformen des Erzählens című könyvében megállapított típus-fogalma. Az epika szerkezeti elemeinek Wolfgang Kayser nevéhez fűződő csoportosítása, a történés, a tár és a hős kategóriáin alapuló felosztás sem megfelelő a rövidtörténet műfaji leírására. Walter Höllerer abban látja a forma sajátosságát, hogy a hagyományos műfajokban csupán mellékes jelentőséggel bíró mozzanatok iránt tanúsít fogékonyságot. A novella történetmenetét vonalszerűnek tekinti, míg Klaus Doderer és Heinz Piontek, ezzel ellentétben, a rövidtörténet fabulájában érzékelik a linearitást. Höllerer egyébként három típus megkülönböztetésére tesz javaslatot. Ezek az Augen- bliokkurzgeschichite, az Arabeskenkurzgeschichte és az Uberdrehungs-, Überblendungskurzgeschichte. Horst Brustmeier részletesebb tipológiát javasol, melyben formai és tartalmi szempontokat jelöl ki Borchert rövidprózájának osztályozására. Kategóriái közül megemlíteném a forma-típusokat, minit például a szimmetrikus, az elemző és a belsővé tett típus,, valamint a rövidtörténet alműfajainak nevezett anekdotikus típus, a vonalszerű fabula típusa és a legrövidebb történet. (Az utóbbi angol elnevezése: short short story). Amint e néhány hivatkozásból kirajzolódik, a novella s a rövidtörténet korszerű német elmélete több próbálkozást tett e műfajok leírására, poétikai rendszerezésére, jellegadó vonásaik és eltéréseik megállapítására. Kilch-enmann nem tartja elfogadhatónak sem a normatív, sem a látszólag átfogó, ugyanakkor szűkítő és beskatulyázó tipologizálást, s ezért vizsgálódását néhány jellegzetes forma és szerkezet feltárására irányítja. Nem kívánja áltatni sem magát, sem ä tudományt ennek a változó és változatos műfajnak a kimerítő leírásával, s nem törekszik egy empirikus alapozású elmélet kidolgozására sem. Meglátásai, kritikai észrevételei hozzájárulnak e kevéssé ismert műfajforma poétikájának egy lehetséges körvonalazásához. Manfred Durzak, a Die deutsche Kurzgeschichte der Gegenwart című monográfia szerzője, történeti elemző módszert választ. Célja a -műfaj formai törvényszerűségeinek, kritériumainak és esztétikai létmódjának, poétikai alapjainak felderítése. Nem hipotetikus modellekből, hanem alapvető jelenségekből, törekvésekből indul ki. A német rövidprózát amerikai irodalmi párhuzamok fényébe állítja, s gazdag elemzés-sorozat alapján igyekszik vázolni a rövidtörténet művészi jellegzetességeit, formai szabályait. Durzak szerint egy megbatározott pillanat, egy sajátos élethelyzet és egy meghatározott esemény formája a rövidtörténet, melynek intenzív időkezelése a pilla-natnyiságot, a jel-enidejűséget teszi uralkodóvá. A műfaj töredékes elbeszélő struktúrát állít elő: a zárás aránytalanul súlyosabb, mint az elbeszélés indítása, noha a bonyodalom, a tetőzés és a befejezés gyakran mindössze egyetlen mondatba sűrítődik. Az elbeszélő szerepköre jelentősen megváltozott a novella elbeszélőjének helyzetéhez képest. Rendszerint maiga is szereplője a történetnek, nézőpontja dominál az elbeszélésben, aminek eredményeképpen a monológ- vagy dialógus- történet elbeszélői perspektívája és a hős perspektívája áttűndk egymásba. Figyelemre méltó észrevétele a monográfia szerzőjének, hogy a rövidtörténet — a novellától eltérően — demokratikus, jelenbeli forma, anyagát az olvasó valóságtapaszta- latából meríti, -előadója pedig olyan „individualizált perszón-a”, akiben az olvasó felismerheti önmagát. Nyelvi alkatát nem összetett szimbólumösszefüggések és vezérmotívumszerke- zetek jellemzik, hanem közvetlen utalások, illetve rámutatások, jelzések, lefokozások, éles vágások, -a szöveg hézagosságával összefüggő jelentésárnyalások. A problémához sajátos látószögből közelít egy angol műfajmonográfia, mely az angolszász kritika szellemével összhangban — -nem tekinti önálló műfajnak a rövidtörténetet, hanem a novella, a short story terjedelmileg csökkenfettebb változatának. lan Reid, a The Short Story szerzője szerint a műfajhoz tartozik minden 832
