Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - Csomor Lajos-Lantos Béla-Ludvig Rezső-Poór Magdolna: A Magyar Korona (Az aranyműves vizsgálat eredményei)

IX. ÖSSZEGZÉS

A Magyar Szent Korona az aranyműves technológiai vizsgálat alapján egységes ötvösmű!

a) a két rész szerkezeti egységet alkot;

b) a két rész technológiai egységet alkot;

c) szakmai szempontból a két rész önmagában értelmetlen és alkalmatlan tárgy lenne.

X. TOVÁBBI KÉRDÉSEK, FELADATOK

Az arany mű vés-vizsgálat azonban újabb kérdéseiket vet fel:

1. Kiknek a képei voltak hátul a három uralkodó képe előtt? (10. rajz)

2. Miért nem egyforma alakú az abroncs két fele?

3. Mi volt a hátsó gyöngy helyén? (10. rajz)

4. Milyen volt a hátsó kő? (10. rajz)

5. Mikor és miért csonkították meg a Bertalan-képet?

6. Mikor és miért cserélték ki a hátsó képeket?

7. Mikor és miért tájolták újra a Koronát a keresztpánt megfordításával?

8. Mikor és miért egészítették ki az öt csüngőt kilencre? stb.

9. Feladat még a Korona új, most már a teljes egységre vonatkozó kormeghatározása is.

Ez szintén több kutatási ág feladata. A művészet- és vallástörténeti ikonográfiái elemzés mellett az aranyműves-ötvös feladata is.

összehasonlítható ugyanis a Korona olyan ötvösművekkel, melyek hasonló, vagy azonos technológiával készültek, és amelyeknek ismerjük a korát. Ezt a munkát már elkezdtük. Első eredményeink azt mutatják, hogy a Korona két tárgycsoporttal vethető össze:

1. III. Ottó német-római császár korabeli kincsekkel, melyekhez még hozzákapcsolható az 1006 körül készült Gizella-kereszt is;

2. Azokkal a még korábbi ötvösművekkel, melyeket gyűjtőnéven Nagy Károly- kincsnek nevezünk.

Az első csoport darabjaira jellemző, hogy valószínűleg korábbi darabok fel- használásával készült tárgyak; a másodikra, hogy vannak köztük, melyekről a művészettörténetírás feltételezi, hogy egy avar Kagán kincstárának 795-ös kirablása révén kerültek Nyugat-Európába.

Ezt a vizsgálatunkat még folytatjuk és pontosítjuk.

740