Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Kovács József: Lackner Kristóf a koronáról (tanulmány)
anyaként a föld éppen itt akarta, hogy meg tapasztaljaik az emberek, hogy bizonyos vidékeken milyen ajándékokat is nyújthat és hogy található-e valahol kiesebb valami, vagy termékenyebb föld. Ezért nyilvánvaló magyarázgatásokba nem kell bocsátkoznom, hanem ezekkel megelégedve áttérek a jelvények másik felére, vagyis a hármas halmon lévő kereszt kettős képéhez. Hogy ez mit rajzol meg, két szóval megmondom. Először is jelzi az őszinte jámborság megalapozását, másodszor pedig az ellenségek mindennapos zaklatásainak és szorongatásainak folytonos csapásait, valamint a mindennapos ösztönzéseket, amelyek mind, mivel szüntelenül ki kell tartanunk az imádságban, mintegy Péter hajójában alvókat, álmatagokat, (tévelygőket és virrasz- tani nem tudókat édesgetnek és imára sürgetnek. És ha a hívek imája meg nem akadályozta volna eddig, a szörnyű zsarnok már bizonyára eltörölte volna az összes többivel együtt Magyarországot is. Hátra van még, hogy jelmondattal úgy ékesítsem fel Magyarország és hazánk jelvényeit, hogy silányabbak ne legyenek a többi amblematifcus leírásnál. Közismert dolog, hogy nem jár korona másnak, csak a küzdőnek és hogy Mars nélkül triumphusak nincsenek. Tudnunk kell azonban, hogy nem a seregek sokaságában, hanem a kevesek erényében rejlik a győzelem, továbbá, hogy a győz elem az égből szokott jönni. Ha már így áll a dolog, amint ezt a szentírók is tanúsítják, a legkisebb dolgot se tulajdonítsuk saját erőnknek, hanem mindig mondjuk: E jelben győzz! E mondás méltán lesz Magyarország dísze és jelmondata. Ezt bizonyítják (itt is alkalmazhatók, amiket fentebb a jámborságra való törekvéssel kapcsolatban mondottunk): 1 Sámuel 17: És mondá Dávid: Az Úr, aki megszabadított az oroszlán karmai meg a medve mancsai közül, ő fog megszabadítani engem a filiszteusok kezéből. És benyújtá kezét táskájába, kivett belőle egy követ, és azt parittyával megforgatá és elhajítá s homlokon sujtá vele a filiszteust, és az az arcával a földre bukott. így győzte le Dávid a filiszteust parittyával és kővel, s miután leverte, meg is ölte a filiszteust. Ellenkezője, mivel Saul király tette, a legsúlyosabb bűnhődéssel járt: Kardot ragadott és beléje dole (1 Királyok 31), mert, midőn bajba jutott, a varázslatoknak engedett és jósdái asszony tanácsait kereste (1 Sámuel 28). Pál, 1 Timoteushoz 4: A jámborság mindenre hasznos. És megint ő: A jó harcot befejeztem, a hitet megtartottam, készen vár már reám az igazság koszorúja, melyet megad nekem azon a napon az Űr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nékem, hanem mindazoknak, kik sóvárogják eljövetelét. (2 Timoteushoz 4). Lukács 12: Adjátok el amitek van és adjátok oda alamizsna gyanánt; készítsetek magatoknak meg nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincseket a mennyekben, hol tolvaj hozzá nem fér és moly meg nem rontja. Tóbiás 12: Jobb dolog a böjttel kapcsolatos ima, mint az aranykincsek gyűjtése, mert az alamizsna megment a haláltól, megtisztít a bűntől és örök életet szerez. János 16: Bizony, bizony mondom nektek, bármit kértek atyámtól, aki a meny- nyekben van, megadja nektek. Izaiás 37: Ezakiás átvette az írást a követek kezéből, felolvasta az Űrnak, majd így imádkozott: Seregek Ura, Izraelnek Istene, ki a kerubok felett ülsz, te vagy egyedül a föld minden országának Istene, te alkottad az eget és a földet: Hajtsd ide Uram, füledet és halld, nyisd meg, Uram, szemedet és lásd; halld meg Szennacherib minden szavát, melyeket üzent, hogy káromolja az élő Istent.” 725 In hoc signo vinces
