Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 7. szám - Szikszai Károly: Beszélgetés Parancs Jánossal

— A Látogatóhoz című versedben írod: „Mondd csak el bátran: / én, a nyomorult teremtmény, / úgy élek itt a földön, / olyan kiszolgáltatottan, / olyan védtelenül, / mint az a kicsi bárány, / akit már születésekor / a vágóhídra szántak.” Ennek a komor hangulatú versnek vajon mi volt az előzménye?

— Amit -ezzel kapcsolatban mondani tudok, azt hiszem nagyon felszínes és érdektelen. (Mindannyian .beleszületünk ebbe a világba úgy, hogy tudjuk, meg fogunk halni, ami -eléggé elviselhetetlen az emberi tudat számára. Tehát ez az alapélmény. A -vers írása lelőtt -egyébként egy J-ékely -v-ers járt a fejemben, amit nem tudok most pontosan idézni, de ha akarod, előkeresem.

(Parancs föláll, átmegy a -másaik szobába, majd -egy könyvvel tér vissza.)

A Nagyenyed, 1850 című versnek -egy részletére gondoltam, amikor Jékely ezt írta:

S a könyveket, melyeket úgy hozának száztornyú városokból fiai, kódexeket, mappákat, bibliákat írástudatlan horda irtsa ki!

Ideje már, hogy lássa tévedését,

(— Nagyságod mindezt bátran mondja el —) hogy porbasújtott skálánk építését utólszor még nevében kezdjük el...

Furcsa módon ez a sor járt a fejemben, amikor megfogalmaztam a verset: „Nagyságod mindezt bátran mondja ©1”. Azt hiszem, ez egy banális kapcsolat, hiszen számomra is csak a megszületés pillanatában volt fontos, s végül is semmi köze magához a vershez.

A másik kötődés pedig (bibliád tárgyú, de -ezt nem akarom kifejteni, mert nem szeretnék nagyképűen nyilatkozni .. .

— Ha már itt tartunk, mi arról a véleményed, hogy a Biblia oktatását nem tartja fontosnak a tanügyi hivatal? . ..

— Mindenképpen hibának tartom. A klasszikus irodalomnak, a régi képzőművészetnek a nagyr-észét nem lehet megérteni a (Biblia ismerete nélkül.

Néhány évvel -ezelőtt a lányommal -elmentünk és megnéztük a J-ézus Krisztus Szupersztár című filmet, ami olyan, -amilyen ... Nos, a lányomat annyira megkapta ez a bibliai történet, hogy megvettük néki a Képes Bibliát. Ez a könyv a gyerekek számára készült, tulajdonképpen csalk a történetek vázát mondja el. S -miután végigolvasta, odaadtam neki a másikat, hogyha kedve van, nézzen bele. És azóta sok mindent jobban ért. . .

— A fordítás mit jelent a költői világodban?

— Nagyon fontos kiegészítő munka. Amikor 1964-ben -hazajöttem, azonnal elkezdtem fordítani. Mindenfélét, -amit -adtak. Az Európa Kiadónál nagyon kedvesek voltaik, -rengeteg munkát kaptam tőlük, de -egy idő után rájöttem, hogy ez a nagyüzemi módszer nekem nem -megy. Nem tudok bárkit fordítani. Talán elfogadható szinten igen, de ez engem nem elégített ki, úgyhogy föl is hagytam a mi-ndenevéssei. Rájöttem, én csak -olyan -embereket ltudok magyarul tolmácsolni, akik ik-özel állnak hozzám. Ilyen volt Milosz, ez a litván származású, francia misztikus költő, aki csoldálatosan szép verseket írt a gyermekkoráról, a litván -tájról. No meg a szürrealisták. Ezek közül fordítottam a leg613