Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - Csabua Amiredzsibi: Data Tuashia (regényrészlet Bíró Margit és Komlósy András fordításában)
Szarcsimelia meg a cimborái elzártak egy utat, és a vásárról egyesével vagy kisebb csoportokban hazafelé tartó emberek közül vagy ötvenet betereltek az erdőbe, és ott mindenüket elvették. Tutashia véletlenül rajtakapta őket, és rájuk parancsolt, hogy az összerabolt holmit azonnal adják vissza a gazdáiknak. Az összetűzésben az egyik rabló átköltözött a másvilágra, Szarcsimelia meg két másik cimborájával a menekülést választotta. Ahogy jó idő múlva maga Szarcsimelia elmondta, Tutashia „időt adott nekik” a menekülésre. A kirabolt emberek, akik visszakapták a vagyonukat, Tutashia tettét ezután az egész világnak szétkürtölték. Ettől a naptól kezdve Razsa Szarcsimelia állandóan kereste a lehetőséget, hogy akár nyíltan, akár orvul bosszút álljon Tutashián. Csakhogy ő maga tudta a legjobban, ha Data Tutas- hiával akarja kiegyenlíteni a számláját, az bizony visszafelé is elsülhet. Másrészt az is lehetséges volt, hogy az idő megtette a magáét, és cimborája halálán, személyes sérelmén, meg a nagy zsákmány elveszítésén Szarcsimelia már túltette magát és feledésnek adta át a múltat. Zarandia tervének azonban volt még egy pillére: Szarcsimelia megrögzött nőcsábász volt. Data Tutashia ezért könnyen elölhette, hogy Szarcsimelia éppen azt választotta a bosszúállás módjának, hogy megpróbálja elcsavarni a kedvese fejét. Zarandia utolsó feltételezése az volt, hogy Tutashia még akkor sem bocsátja meg Szarcsimeliának, hogy szájhősködésével szégyenbe hozza őt az egész világ előtt, ha a kedvesét minden gyanú felett állónak tartja. így épült ki a háromszög egyik sarka. Nézzük most a következőt! Razsa Szarcsimelia az összerabolt holmikat a tengeri kalózoktól eltérően nem egy lakatlan szigeten ásta el, és nem is „Kaszpiban egy sziklafalban” rejtegette, mint Arszena Odzelasvili. Élt abban az időben Szuhu- miban egy bizonyos Euterpia Triandofilidesz nevű negyvenegynéhány éves, magányos és meglehetősen szegény sorból származó görög nő, aki azonban zsugorisága és meggazdagodási vágya folytán párját ritkító vérszopó uzsorássá lett. Szarcsimeliá- val való kapcsolata azzal kezdődött, hogy amíg Szarcsimelia lopásért börtönbe nem került, a „fekete” árut ő vette át Razsától eladásra. A bevételnek természetesen csak a negyedét, jobb esetben a harmadát adta át a zsiványnak, ahogy ez a lopott holmik adás-vételében öröktől fogva elfogadott. Bátran mondhatjuk, hogy a tolvajok, a rablók és a kereskedők legjobb tervei és céljai a börtönben születnek. Amikor Razsa Szarcsimelia, büntetését letöltvén kijött a börtönből, elrejtett pénzét Triandofilidesz- hez vitte: „Add ki kamatra” — mondta neki. így egy rendkívül eredeti rabló-uzsorás szövetség jött létre, ami a nőnek még nagyobb jövedelmeit biztosított, a rablót pedig tovább ösztönözte a rablásra. Az üzlettársak hamarosan tekintélyes vagyonra tettek szert. Az asszony például valami telket és egy csinos házat is szerzett. Kapcsolatukról a rendőrség nyomozati osztálya az ügynökei révén tudomást szerzett, de tárgyi bizonyíték vagy valami más kézzel fogható dolog sokáig nem került a kezükbe. Végre aztán egyszer, amikor Potiban Euterpia Triandofilidesz hajóra szállt, a csomagjai között vagy ötven vég gyanús származású textíliára bukkantak. A rendőrség megállapította, hogy az áru rablásból származik, és hogy aki azt az asszonynak eladta, nem más, mint Szarcsimelia úr. Előkerítették a károsultat is, de annak a ravasz nőnek sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól: megnevezett egy embert, akitől állítólag a textilárut megvette. Az illetőt börtönbe csukták, Euterpia Triandofilidesa pedig megúszta pénzbüntetéssel. A nyomozati osztály ettől kezdve fokozott figyelmet fordított a tevékenységére. Amikor aztán újabb adatok erősítették meg Razsa Szarcsimelia elfogásának szükségességét, akkor a személye iránt már a csendőrség, konkrétan pedig Musni Zarandia alosztálya is érdeklődni kezdett. Zarandia a nyomozati osztálytól többek között kikérte Szarcsimelia anyagát, és ebben rábukkant Euterpia Triandofilidesz nevére. Razsa Szarcsimelia, amennyiben a nyomozati osztálynak hinni lehetett, személyesen ritkán találkozott üzlettársnőjével. Következésképpen a rablóit holmi átadása valamilyen közvetítőn keresztül történt. Ezt az embert kellett előkeríteni, de Zarandia nem intézkedett azonnal, várt valamire. Egy-két hónappal később egy éjszaka két rabló megtámadott egy Ahalszenakiból 369
