Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 5. szám - Csabua Amiredzsibi: Data Tuashia (regényrészlet Bíró Margit és Komlósy András fordításában)

A pénzérmék készítésének legfontosabb alapanyaga az *rany. Annak, hogy az aranyat gondosan, féltve kezeljék, sehol sincs akkora jelentősége, mint magában a pénzverdében. Ha egy-egy pénzérmébe akár csak századrésznyivel több vagy ke­vesebb arany kerül, akkor az akkora katasztrófát okozhat, aminek a valódi mére­teit nagyon nehéz megjósolni vagy előre elképzelni. Az állam alapjainak védelmét szolgáló hivatalban a legfontosabb anyagnak az emberek erkölcsét és jellemét kell tekinteni. Annak, hogy ezt az anyagot gondosan, takarékosan és hozzáértő módon kezeljük, igen nagy, sőt elsőrendű jelentősége van. Ez az állítás első látásra para­doxnak tűnhet, de a dologba beavatottak számára elemi igazság. Ebből kiindulva beosztottaim tevékenységének, munkájának erkölcsi oldalára mindig nagy figyelmet fordítottam. Zarandiáról már az imént említettem, hogy mindig előzetes mérlegelés nélkül cselekedett, és utólag sem keresett a cselekedeteihez erkölcsi igazolást, tettei mégis mindig helyesek voltak. Ezt már régen észrevettem — de hát az képtelenség, hogy valaki, aki mindig tudat alatti impulzusoknak engedelmeskedik, egyszer se botoljék meg! — Zarandia úr, maga az imént azt mondta, hogy ennek a dolognak az erköl­csi oldalán egyáltalán nem gondolkodott. Valóban így van? — Igen. Más intézkedések előtt sem szoktam az erkölcsi szempontokat mérle­gelni. Én mindig csak azon gondolkozom, hogy mit kell megoldani, de azt, hogy hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel kell cselekednem, azt mindig az ösztö­neim diktálják. Amit pedig az ösztöneim diktálnak, azt sohasem egyeztetem az er­kölcsi normáimmal. Ha az ösztöneim így diktálták, akkor tudat alatt, az akaratomtól függetlenül nyilván már összeegyeztették az erkölcsi érzékemmel is — mondta Za­randia. — Ebből az következik, hogy a trón meg az állam semmi szerepet sem játszik az egészben, és maga csak saját magát szolgálja! — Én a trón és az állam érdekeit szolgálom, de úgy, hogy saját miagamtól egyet­len arasznyira sem távolodom el, és semmit sem adok fel magamból. Ez egyszerűen önmagától adódik így. Az én erkölcsöm valószínűleg akkor sem lenne hajlandó kompromisszumra, ha katasztrófa előtt állnék, egyetlen apró részecskéjét sem ál­dozná fel. Ennek nem valamiféle következtetés az alapja, hanem csakis és kizárólag a mélytudatom — ez öröklés és nevelés dolga. A családunkban mindenki ilyen. — Data Tutashia is, az unokatestvére? — Igen, de neki mindennek a tetejébe nagy akaratereje is van — nagyobb mint nekem! Mindketten elhallgattunk. Ismertem a Toria ispotályában történt eseményeket, és a Duru Dzigua fogadójá- jában lezajlott tragédiát is: Zarandiának igaza volt. Data Tutashia cselekedeteiben azonban a nagy akaraterőn kívül feltételeznem kellett az emberi nemmel szembeni nagyfokú gyűlöletet is. Különben hogyan eshettek volna meg ezek a dolgok? Beszélgetésünk ismét az információs szolgálat, annak kipróbálása és ellenőrzése, a kapott hírek feldolgozása felé terelődött. Kezdeményezésünk hatása később olyan nagynak és váratlannak bizonyult, hogy a birodalmi hivatal is megkülönböztetett figyelmet fordított rá. De ez már más do­log, feljegyzéseim témájától is messze esik, ezért itt beérem egy olyan példával, amelynek bizonyos mozzanatai a továbbiak megértéséhez feltétlenül szükségesek. A zsiványvilág felszámolására irányuló erőfeszítéseknek akkortájt volt egy sa­játos aspektusuk. Hivatalos beszélgetéseken ezt nem illett érinteni, szolgálati szem­pontból modortalanságnak számított volna. Az előzőkben többé-kevésbé pontosan elmondtam a főkormányzónál lezajlott tanácskozás tartalmát, de nem érintettem fő célunkat és az ott elhatározott intézkedéseknek a valódi okát, politikai oldalát. Ma­gán a tanácskozáson sem esett erről a kérdésről egyetlen szó sem, bár az állam biz­tonsága, természetesen, központi kérdésként szerepelt. Manapság már közismert, hogy az orosz—japán háború egyik legfőbb célja az volt, hogy meggyengítse az orosz biro­dalom néptömegeiben megindult és nemkívánatos méreteket öltő erjedést. A kez­366

Next

/
Thumbnails
Contents