Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 5. szám - Károlyi Amy: Arlecchino jegyzetei VII.

W. S. „Whitman”-ról: „Elnyelik a szavaik”.

AZ, HOGY EGY VERSRŐL mit mondanak, gyakran befolyásolja a vers jelenét vagy utóéletét, de szerencsiéire nem /befolyásolja magát a verset.

ARNO SCHMIDT: „A költőt mindig nyelve jellegzetességein át kell ábrázolni. Mert nyelve által létezik számunkra.”

GEOFFREY GRIGSON TLS. 1983. „Gyatra kifejezés kibelezi, ha ugyan meg nem öli, ami igaznak és meglepőnek tetszene, ha jól lenne megfogalmazva.”

Quentin Bell trA képek nem ideákkal készülnek, hanem festékkel.”

MALLARMÉ Degas-nak írja: „A verset nem gondolatokból, hanem szavakból építik.

W. S.: „Nem a tárgyak foglalkoztattak, hanem a formák.”

GÜNTER EICH: „Nyelvünk a tudományosra uital, a kínai a bölcsre.”

„... légy kényelmetlen, légy bársonyos.”

„Ha formája van, a szó nem álompor, (hanem robbanóanyag.”

VOCÁLHARMÖNIA: A—O meleg

E—I világos — hegyes

„A tudomány evolúciós, a líra tárgya nem változik.”

RILKE UTOLSÓ VERSEIBŐL. 1926.

„Még én vagyok én ki itten ég„

RAUL VEYNE, TLS 1983.

„A szöveg halálra ítélhető, de a lábjegyzetiek halhatatlanaik.”

W. S. „Nem a tartalmak, hanem a szavak egymáshoz való viszonya érdekelt.”

IDÉZET, DE HONNAN? Ember, hogyha eltemetnek

rajtad mily gyümölcsök teremnek

HÚSVÉTI BÁRÁNY Fűszálon késnek élét érzi

ami majd a nyakát Ibevérzi

PILINSZKY. Nem ismerek még egy költőt, akinek a mindennapi énje így fedné a költőit. A leghétköznapibb szava nyomán megreped a föld és belelátunk a gyehennába.

WEÖRESNÉL ez a fedés másképp megy végbe. Nála a költőd én fedi a hétköznapit, nem a , költőiségévei’’, hanem az eszejárásával, ami maga a költészet.

356