Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 4. szám - László Gyula: A Szent László-legenda falképei (tanulmány)
RÉSZLET EGY XVIII. SZÁZADI PERZSA PAJZSRÓL be (10. kép.). A pajzs gazdag jelenetsort ábrázol44 ennek megfejtése sajátosan irá- nológiai, turkológiái feladat, erre nem vállaikozhatom, megelégszem a mi legendánk jelenetének pontos megfelelőjével. Ezekkel a 'középkori, későközépkori keleti jelenetekkel elesik az az ellenérv, hogy ezeknek nem lenne közük legendánkhoz, mert az ellenzők semmiféle hasonló képsort nem tudnak pl. bizánci vagy német területről idézni. Tárgykörénél fogva aligha tartoznak a legendához, de rajzi megelevenítésében közel járnak hozzá azok a miniatúrák, amelyek a vadszamár-vadász Bahram Gur életét ábrázolják s köztük azt a jelenetet, amikor a vadász mögött hárfás leánya, vagy felesége ül és zeneszóval kíséri az íját pontosan használó nagy vadász mozdulatát43. Van a Szent László tiszteletnek egy északi megfelelője is, főként ábrázolásban, ez pedig a skandináv, főként norvég Szent Olaf tisztelet. Jobbjában bárddal, baljában országalmával ábrázolják szobraiban, olyan feltűnő egyezéssel, hogy akár László király szobrának is vélhetnék, de még a festett kódexek csatajeleneteiben is sok rokonvonás fedezhető fel. Hogy itt véletlen egyezésről, vagy pedig történeti kapcsolatokról van-e szó, nem sikerült eddig nyomára jutnom. A közvetlenül kéziratom lezárása előtt két fontos könyvet kaptam kézhez, amelyeket még sikerült szövegembe bedolgoznom. Általában jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy a Szent László legenda általam adott magyarázatát /többé-kevésbé elfogadják, sőt értelmezésük alapjává teszik s annak is örvendtem, hogy több tételt továbbfűztek és értékes megállapításokat tettek. A két könyv, amelyekre most utólag hivatkozom Demény István Pál ballada elemzése453 és a Mezey László által szerkesztett Athleta patriae Szent Lászlónak szentelt kötetében46 Lukács Zsuzsa szép tanulmánya a legenda falfestményeiről. (161—204). Ugyanebben a kötetben Vargyas Lajos pompás összefoglalást nyújt a kettőnk által kidolgozott keleti kapcsolatokról (9—18. o.). * * 349