Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - Péntek Imre: Két nyelven, két kultúra költőjeként... - beszélgetés Dedinszky Erikával

zonyos társadalmi elvárások és hiedelmek hatására. Gondoljunk csak a keleti erotikus kultúrára, és arra, hogy valaha a férfi teste is minden pontján szinte éppoly érzékeny volt, mint a nőé, és mindkét fél a hosszan tartó, lassú, gyengéd szeretkezést tartotta ideálisnak, nem a „férfias lerohanást”. És tulajdonképpen ezen a ponton kanyarodnék vissza a feminizmus kérdéséhez.

Mit is akar a jó értelemben vett feminizmus?

Hát biztos, hogy nem azt, amit errefelé feltételeznek róla. Hogy miért? Nyilván, mert számomra ismeretlen okból az információk ebben a témában csak nagyon megszűrve és tendenciózusan érkeznek Magyarországra. Talán egyesek attól félnek, hogy ha a magyar nők jobban felismerik jogaikat és lehetőségeiket, illetve, a magyar férfiak kevésbé „férfiasakká” válnak — még jobban csökken majd a már így is csekély népszaporulat? Még többet veszít presztízséből a család, a házasság? Még vadabb lesz a Miskolczi Miklós által jelzett promiszkuitás? Nem lehet tudni; én nem hiszem. Talán épp az ellenkezője történhetne, hiszen a promiszkuitás éppen, hogy nem a tudatosság és érzelmi érettség jele! Egy igazi érzelmi-erotikus forradalom nélkül lezajló szexuális forradalom igazán ellen-forradalom, regresszió, elmozdulás a legkisebb ellenállás irányába, az igazi önismerettől való menekülés, a régen egy- embernek szegzett önzés „demokratikus” szétosztogatottsága többek közt. A jó értelemben vett feminizmus megtaníthatná a nőket arra, hogy végre adják fel évszázados mazochizmusukat, mely régen azt eredményezte, hogy engedelmesen vállalták a rossz monogám kapcsolatokat, most pedig éppoly engedelmesen vállalják a pro- miszkuitást — s még mindig nem mernek nemet mondani, nehogy ne szeressék őket, nehogy ünneprontók legyenek.. . De milyen az a feminizmus, ami Magyar- országra eljutott? Olyan, amilyennek leírja például a Nők Lapja? „A feminizmust nem vállaljuk. Köztudott, hogy e mozgalom manapság nyugaton fellendült. Kaliforniától Münchenig meghökkentő, a legextrémebb formájával is találkozunk. A melltartók nyilvános elégetésétől a nyugat-német Emma című lap karikatúrájáig, mely egy disznó testén férfi fejet ábrázol. Mindez riasztó!”0

Hát, igen. Ez a kép él Magyarországon.

Holott az „igazi” feminizmus, ha valakit — mind a két nemet szeretné segíteni. Nagyon érdekes, hogy abban a férfi-nő vitában, melyből részleteket idéztem s amely hosszú időn át a legkülönbözőbb lapok hasábjain zajlott, a nők és elsősorban a fiatal nők játszották a legkonzervatívabb szerepet. Döbbenetes dolgokat hirdettek például Gubi Magda vagy B. Gáspár Judit (pszichológus! kiknek van kiszolgáltatva a magyar páciens!) a Mozgó Világban; Beke Kata az ÉS-ben (ő ugyan már nem éppen fiatal, de nő, szintén). B. Gáspár Judit ezt írta: A frigiditás — hagyományos okai mellett — újabban a nő hamis emancipációs, hatalomra törekvő attitűdjéből is keletkezhet. Nem adja át magát a férfinak, hisz kiszolgáltatottnak, alárendeltnek érezné magát.”10 Azaz: visszatartja saját élvezetét — nehogy „elkapassa” a férfit. Beke Kata az igazi „nőies nő” és a „férfias férfi” eltűntét siratja. „A hatalomra — avagy az üzletre — koncentráló, erőszakos nők és a gyönge, hisztérikus férfiak lehangoló példái sorjáznak előttünk, nap mint nap (...) A férfivirtus a nőies erényeket a női virtus a férfias erényeket támogatja, s ha nem támogatja, skkor beszűkíti, kölcsönösen (...) Az emancipált nők éppen a férfiakat fosztják meg legsajátosabb szerepüktől: az aktivitástól, hódítástól; csupáncsak az elcsábított kamaszfiú szerepkörét hagyva meg nekik ..

Itt valami nagyon furcsa dolog történik! Mert ugyanakkor idősebb és fiatalabb férfiak kimondottan „nőpárti” szövegekkel és kiváló művészi alkotásokkal jelentkeznek. A nők már megint „túlnyalnak”, elnézést a kifejezésért. Undorító „farkcsóválás” folyik, — ha nő esetében megvédhető ez a metafora ... A magyar filmekben még mindig a hagyományos erőszakos szeretkezés a jellemző és elfogadott, gondoljunk például a BÜÉK vécében lezajló, megalázó jelenetére, avagy arra, ahogy, fordítva, Mészáros Márta: Ök ketten című filmjében a rámenős hősnő támadja le a konyhában a férjét. A hatalom és uralkodásvágy szexusra lefordított játékai oda és vissza.

225