Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - Illyés Gyula: Naplójegyzet, 1930

lesz asszony és, hogy ez milyen szép vagy milyen tragikus, (hogy jó vagy rossz az nem is fontos, az majd írás közben dől el.)

Kényelmesen végig „élvezem” (amint már szoktam) az egész verset, elképzelem, illetve kipróbálom szinte magamon az érzelmek változását, amiket a versnek keltenie kell. Persze szavak nélkül és a ritmus is csak alig hallható. Aztán gondtalanul elkezdem írni:

Megtanulod lassan édes mesterséged, megtanulod te is. . . és majd sikoltásod ahogy száll száll egyre: szint változtat a végén még föl is kacagsz tán s hirtelen két karral szorítod magadhoz kedvesed fejét. . .

Nevess csak ream most s fejed félrehajtva pislogj büszkélkedőn s kissé gunyorosan: sarokba szorított kutya hunyorgása a te hunyorgásod, egy kéz rebbenéstől mosolyra vagy riadt szűkölésre kész. . .

Halt. Megállók, rossz az egész. Hogy mi az alap hibája, azt még nem tudom, de a külső fogyatékosságok egész seregét látom már. Először is, az első szakaszból a legszebb rész kimaradt. Az, hogy mikor a lány felébred, egy új vidéket lát maga körül, stb. Rossz a 2. sor kezdete. Nincs az sem jól érzékeltetve, hogy iá sikoltás hogy változik át hirtelen gügyögéssé, édes nevetéssé. Az átölelésben sincs akkora lendület, mint ahogy elképzeltem. Tán ha rímben próbálnám? A második szakasz sem sikerült. Először is, leányt kutyához hasonlítani: már volt. (Minden leány után c. vers.) És ha ez nem is volna baj, elég meghitt így ez a jelenet itt? Nem triviális, hencegő? (Tán ha ku- tyus-t írnék, mint ahogy M. nevezi a kutyát? De meghitt lesz így is? Nem az ő kedvessége veszteget mag?)

Tehát nem is írom tovább.

*

Nem tudok magyarul, ezt most kezdem csak észrevenni, mikor már azt hittem, hogy ki tudok mégis valamit fejezni. Nem a „helyes magyarságra” gondolok, de az észjárásomnak megfelelő nyelvezetre. Tele vagyak idegen szavakkal, amikhez szükségszerűen a fogalmak is idomulnak és idegensze- rűek lesznek. Módszer? Legelőször is határozd él egész brutálisan, hogy eztán egyetlen idegen szót sem írsz le; tán még azt sem, hogy 'brutális.

19/